Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-12-01 / 4. szám
Szemészet 136. évfolyam (1999) 257 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Berta András egyetemi tanár) közleménye Diabeteses betegeken végzett panretinalis lézer-photocoagulatio hosszú távú követése, különös tekintettel a visus változására Vámosi Péter És Berta András Bevezetés: Ismertetjük, hogy miként alakult hosszú távon egy panretinalis lézer-photocoagulatión (PRLP-n) átesett diabeteses betegcsoport kárlefolyása. A vizsgálatokat retrospektív módon végeztük. Anyag és módszer: 32 beteg 41 szemén súlyos preproliferatív vagy proliferativ diabeteses retinopathia miatt PRLP-t végeztünk, az átlagos követési idő 5,2±1,5 év volt. A kezelés előtt, a kezelést követően 2-3 hónappal, 3 évvel és 5 évvel vizsgáltuk a távoli korrigált visust. Nem megfelelő regresszió esetén kiegészítő lézerkezelést, transconjunctivalis cryopexiát vagy vitrectomiát végeztünk. Eredmények: A távoli korrigált visus a lézerkezelés előtt 0,48±0,32 volt. Ugyanezt az értéket 2-3 hónappal később 0,44±0,32-nek, 3 év múlva 0,39±0,32-nek, 5 év múlva pedig 0,35±0,34-nek találtuk. A neovascularisatio 76%-ban regressziót mutatott, 12%-ban stagnált, 12%-ban progrediált. Vitrectomia a szemek 26%-án történt. Következtetés: A PRLP kedvezően befolyásolja a diabeteses retinopathiás betegek visusának hosszú távú alakulását. Kulcsszavak: panretinalis lézer-photocoagulatio, retinopathia diabetica LONG TERM FOLLOW UP OF DIABETIC PATIENTS UNDERWENT PANRETINAL LASER PHOTOCOAGULATION Introduction: The long term results of diabetic patients who previously underwent panretinal laser photocoagulation Ц (PRLP) is reported. The investigations were performed retrospectively. Щ Material and methods: PRLP was performed on 41 eyes of 32 patients with severe preproliferative or proliferative diabetic retinopathy. The mean follow up was 5.2±L5 years. The best corrected distant visual acuity was examined before photocoagulation, and 2-3 months, 3 years and 5 years after treatment. In those cases where regression was not appropriate, additional laser treatment, transconjuctival kryopexy or vitrectomy was performed. Results: Best corrected distant visual acuity was 0.48±0.32 before laser treatment. It was 0.44±0.32 months after treatment, 0.39±0.32 after 3 years, and 0.35±0.34 after 5 years. In 76% of cases regression was found and 12% of the cases showed stagnation. In 12% of the cases progression of neovascularisation was found. Vitrectomy was performed in 26% of the eyes. Conclusion: PRLP has a favourable long term effect on the visual acuity of the diabetic retinopathy patients. Keywords: panretinal laser photocoagulation, diabetic retinopathy Bevezetés Az első próbálkozások a proliferativ diabeteses retinopathia lézerkezelésére a 60-as évek végére datálódnak és többek között Aiello és munkacsoportja nevéhez fűződnek.1 Az alapelveket 1976-ban fektette le a Diabetic Retinopathy Study Research Group. Eszerint üvegtestbe törő neovascularisatio vagy súlyos non-proliferatív diabeteses retinopathia esetén indirekt („scatter” vagy „panretinal”) photocoagulatio végzendő az ischaemiás retinaterületeknek megfelelően a középperiférián és a távoli periférián. Intraretinalis érújdonképződés fennállásakor pedig a neovascularisatio direkt photocoagulatióját kell elvégezni.8 A fő irányvonal napjainkban is ez, csak kismértékben módosították az indirekt és direkt lézerkezelés indikációs területét és technikai kivitelezését.410,13’16 Klinikánkon 1984 óta működik diabeteses retinopathia kezelésére alkalmas lézerkészülék. Azóta több mint 10 000 esetben végeztünk lézerkezelést diabeteses betegeken. Cikkünkben arról számolunk be, hogy miként alakult hosszú távon egy panretinalis lézer-photocoagulatión (PRLP-n) átesett viszonylag kis létszámú betegcsoport kórlefolyása, amit lehetőségünk volt átlagosan 5,2 éven át nyomon követni. Anyag és módszer Betegek 1992 májusa és 1995 szeptembere között 62 diabeteses beteg 81 szemén végeztünk panretinalis lézerkezelést. Ebből a csoportból 32 beteget (41 szem) tudtunk legalább 3 éven át követni, ennek a betegcsoportnak a kórlefolyását ismertetjük retrospektív módon. A 32 betegből (átlagéletkoruk 56,3±9,9 év) 21 volt a nő és 11 a férfi. A vizsgált betegek 79%-a inzulin-dependens diabeteses (IDDM; átlagéletkoruk 55,9±10,7 év), 21%-a nem-inzulindependens diabatetes (NIDDM; átlagéletkor 58,2±6,6 év) volt. A retinopathia diabetica felfedezése a diabetes kezdetétől számítva az egész csoport tekintetében 12,7±6,3 év, az IDDMVámosi Péter: Diabeteses betegeken végzett panretinalis lézer-photocoagulatio hosszú távú követése
