Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-03-01 / 1. szám
1 136. évfolyam (1999) 2. táblázat. A hátsó szegmentumra lokalizálódon IOIT kapcsán végzett műtéti beavatkozások 30 betegnél. Beavatkozás fajtája Szám Százalék Primer sebzárás 17 57 IOIT eltávolítás/kísérlet* 32 100 Argon-lézer/photocoagulatio/diathermia 3 10 Pars plana vitrectomia** 8 27 Cataracta eltávolítása 14 47 Glaucomaellenes műtét 2 7 Bedomborítás 2 7 Szilikonolaj-eltávolítás 1 3 Szivacseltávolítás 1 3 Enucleatio/evisceratio 2 7 IOIT: intraocularis idegentest * Két betegnél többszöri kísérletre került sor. * Négy esetben szilikonolaj-beültetésére is szükség volt. retinalis laesio előfordulása és az idegentest lokalizációja között. Az IOIT eltávolításkori lokalizációja 17 szemben volt ismert: az üvegtestben 7 (41%), a retina felszínén 3 (18%), a retinában 7 esetben (41%) helyezkedett el a szilánk. Az IOIT óriásmágnessel került eltávolításra 18 esetben (60%), de a fennmaradó 12 betegnél is történt óriásmágnes-kísérlet. Kézimágnessel 10 esetben (33%), csipesszel 2 esetben (7%) távolította el a sebész a szilánkot. További 5 esetben (17%) könnytömlőkutasz is alkalmazásra került, mivel a közvetlen mágneskísérlet eredménytelennek bizonyult. Az elvégzett műtéti beavatkozásokat a 2. táblázatban tüntettük fel. A követési idő 22,9 (1—156) hónap volt. Két szem (7%) került eltávolításra, 3 szemben (10%) alakult ki phthisis. A maradék 25 szem közül másodlagos glaucoma alakult ki 3 szemben (12%); a szem aphakiás maradt 12 esetben (48%); 12 esetben (48%) felelt meg a szemfenéki leírás D3 stádiu-3. táblázat. A proliferativ vitreoretinopathia osztályozása „Klasszikus"12 Módosított8 Kölni'3 Hatvani-féle3 A A Pi-4 A В В Aj-, В C,_3 C A[_|2 c A 1-5,_12 D]-3 C Pl—12 CPl-5,.,2 A számok A számok A számok Az első szám stádiumot kiterjedtséget stádiumot stádiumot, jeleznek jeleznek jeleznek a második szám kiterjedtséget jelez mú PVR-nek (3. táblázat); 3 szemben (11%) az IOIT maculaheget okozott. A vízus alakulását a 4. és 5. táblázatban szemléltettük. Megbeszélés Az óriásmágnes korszakában a szem hátsó részébe került IOIT a következő kérdések azonnali megválaszolására kényszerítette a klinikust (a hosszabb távon felvetődő kérdéseket, mint például az esetleges reoperáció[k] vagy a rehabilitáció, itt nem tárgyaljuk): 1. El kell-e az idegentestet távolítani? 2. Ha igen, mikor a legoptimálisabb a beavatkozást elvégezni? 3. Hogyan és milyen eszközzel célszerű az idegentestet kivenni? 4. Milyen kiegészítő (gyógyszeres vagy műtéti) kezelést szükséges végezni? Számos oka van, hogy hátsó szegmentum IOIT eseteiben a klinikus a vitrectomiát megelőző korszakban (is) rutinszerűen az eltávolítás mellett döntött, és az idegentest benthagyása mint alternatíva csak kivételes esetekben (rendszerint a sikertelennek bizonyult mágnesextractio-4. táblázat. A pre- és posztoperatív vízus alakulása hátsó szegmentumra lokalizálódon IOIT kapcsán (n=30 beteg) posztoperatív vízus 1,0 i 1 0,8-0,9 i 0,6-0,7 i 1 0,5 i 0,25-0,4 1 i 0,1-0,2 1 0,04-0,07 kml-uo 1 4 fé 4 1 fén 5 3 1 1 fén té km-uo 0,04-0,7 0,1-0,2 0,25-0,4 0,5 0,6-0,7 Preoperatív vízus IOIT: intraocularis idegentest; fén: fényérzés nincs; fé: fényérzés; kml: kézmozgáslátás; uo: ujjolvasás. A számok az esetek számát jelzik. MÁGNESEZHETŐ IDEGENTEST A HÁTSÓ SZEGMENTUMBAN: ÓRIÁSMÁGNESSEL ELÉRT EREDMÉNYEK