Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-09-01 / 3. szám
190 Szemészet ai a2 FLASH ERG (ON) DARK ADAPT: 20 MIN 20 J 100 |aV/DIV 0,25 sec 10mS/DIV !b_ т Г . L L-V: / S * x_. •■ff .V ft RIGHT 46b’]^s LEFT 545-S.ÖÜmS В +79. 0ÖV*V 53.50mS 549. 23*V 54.59mS '£ 8/ft I . 04 1.01 я— r, 4ft2.75*V 8,5e.T,S В 529,00*V 49* 25»S 3/A 1,31 \д I 'S LEFT 4E7.30 L0.50mS 557.25 mV FLASH ERG (ON) LIGHT ADAPT: 20 MIN 20 J 100 (aV/DIV 0,25 sec 10mS/DIV ft i ft« r ft 46.. 25^0 52.30+V 24.00B.S 24.25*»S 8 81,75v*-V 81.75*V 36, 75*>S 37.00»S В/Й 1, 34 1.56 FLICKER ERG (ON) AVER COUNT: 30 30 Hz 50 jiV/DIV 10 mS/DIV Cl b2 c2 R i i filUiHT LEFT 1- V-V-i on- =s- «Si 3. ábra. Az electroretinographiás vizsgálatok körülményei és a regisztrált görbék 1. beteg: ah b„ c2. beteg: a2, b2, c2-Pszichofizikai vizsgálatok 4. ábra. A sötétadaptáció vizsgálatának eredményei. (Goldmann-Weekers-féle adaptometer) 1. beteg: 1. görbe; 2. beteg: 2. görbe, norm.: a normális görbe Színlátás: Az Ishihara-táblákon az 1. beteg két, a 2. beteg négy ábrát (nem színük, hanem tónusuk alapján) felismert. A Farnsworth D 15 teszt színmintáinak összerendezésére a férfibeteg nem vállalkozott. A 2. beteg (saját megfogalmazása szerint nem színeik, hanem világosságuk alapján) megpróbálta azokat összerendezni, de teljesítménye értékelhetetlen volt. Sötétadaptáció: A 4. ábrán egymás mellett látható a két beteg (és az ép szem) sötétadaptációjának lefolyása. Az 1. beteg görbéje (1) egyfázisú és 30 perc után kissé alacsonyabb értékre süllyed, mint a normális görbe. A 2. beteg adaptációs görbéje (2) bifázisos. A görbe első szakasza az ép görbével párhuzamosan fut, ahhoz képest kissé lefelé helyezett. A csap-pálcika átmenet a 8. percre esik, mely alig különbözik az ép adaptációs görbe fázisváltásának idejétől. A görbe második szakasza gyorsabb és erőteljesebb csökkenést mutat a normális görbéhez képest. Spektrális luminozitás: A vizsgálatok eredményét az 5. ábra szemlélteti, melyen a két beteg relatív világossági Farkas Ágnes
