Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-06-01 / 2. szám
136. évfolyam (1999) mes elvégezni. Nem megfelelő ellátás is lehet eredményes (például, ha fölöslegesen végeznek fluoreszcein-angiographiát). A nem megfelelő egészségügyi ellátás a betegnek okozott ártalom mellett a szakemberek és felszerelés indokolatlanul túlzott igénybevételét, vagy indokolatlanul alacsony kihasználtságát egyaránt okozhatja. A kockázat kezelése (risk management): Vannak ismert, és vannak előre nem látható kockázatok. A kockázat-menedzsment célja intézkedési terv kidolgozásával minimalizálni a kockázatot, a mégis bekövetkező kockázatot gyorsan felismerni és a káros következményeket a minimálisra csökkenteni. (Pl.: teendők a műtőben bekövetkező áramszünet, vagy retrobulbaris érzéstelenítés közben létrejött haematoma esetén.) Jog az egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez Szükségletek (needs): A lakosság egészségi állapotából eredő, egészségügyi beavatkozást igénylő problémák. A kultúrák nagyban befolyásolják, a szükségletek köre időről időre változhat. (Pl.: cataracta). Igény (demand): A felismert szükségletek az egyénekben igénnyé transzformálódnak, feltéve, hogy megvan az igény kielégítésére irányuló szándék, akarat és képesség (pl.: a beteg elmegy a szakrendelőbe vagy ambulanciára). Az igényként meg nem jelenő szükségletek kielégítetlen szükségletek maradnak. Igénybevétel (consumption): Az egészségügyi szolgáltatás vagy orvosi beavatkozás megvalósulása (pl.: megoperálják a beteg kataraktáját.) Az igénybevétel során szükségletekkel alátámasztott és alá nem támasztott igények kerülhetnek kielégítésre. Az egészségügyi ellátás koordinációja: A betegnek a különböző egészségügyi szolgáltatások igénybevételéhez vezető útját rendszerint egyetlen orvos koordinálja, a háziorvosa. Az egészségügyi ellátás során érvényesülő emberi kapcsolatok, az etikai komponensek nyilvánvaló minőséget befolyásoló tényezők. A betegek elégedettsége a minőséggel az egészségügyi ellátás minden dimenziójában (struktúra, folyamat, eredmény) rendkívül fontos, hiszen az egészségügyi ellátás a betegért van. A betegek elégedettsége és egészségi állapotuknak orvosbiológiai megítélése között gyakran nincs azonosság, az átfedés csak részleges. A betegek elvárásai függnek a tradícióktól, kultúrától, a társadalmi-gazdasági hierarchiában elfoglalt helyüktől. Gondosan összeállított, kivitelezett és értékelt betegelégedettségi vizsgálatokkal mérhető (pl.: kérdőív). Az egészségügyi ellátást végzők elégedettsége nagymértékben hozzájárul a minőségi betegellátáshoz, hiszen csak egy kiegyensúlyozott, kipihent, kedvező hangulatú dolgozó képes minőségi munkára. A minőség mérése Indikátor: mutatószám. A minőségi indikátorok többnyire megoszlási viszonyszámok, és azt fejezik ki, hogy a bekövetkezett események gyakorisága milyen mértékben felelt meg valamilyen elvárható szintnek. Értékeinek alakulásával az ellátás minőségi problémáira hívhatják fel a figyelmet, de mivel a betegek saját jellemzői is befolyásolják, ezért a következtetések levonása körültekintést igényel. (Pl.: átlagos betegvárakozási idő egy adott ambulancián, egy bizonyos időszakot tekintve.) Standard: gyűjtőnév; pl. egy indikátor elérendő értékszintje, végrehajtandó szakmai tevékenység, kötelezően betartandó protokoll stb. Kifejezhető számszerű vagy szöveges formában. (Pl.: az átlagos betegvárakozási idő az adott ambulancián nem több, mint 20 perc; vagy: a konszenzus aláírása előtt a beteggel közük a beavatkozás veszélyeit, előnyeit és lehetséges szövődményeit.) Kritérium: az egészségügyi ellátás mérhető összetevői, melyek teljesítésén és értékelésén keresztül a standardok kielégíthetővé válnak. (Pl.: betegvárakozási idő; a betegek részére felszolgált leves hőmérséklete.) A minőségnek nincsen mindenhol és minden korszakban érvényes definíciója, ezért érthető, hogy a minőség komponenseinek értelmezéséről, azok relatív súlyáról eltérőek a vélemények a szakemberek körében is. A fent említett fogalmak értelmezése nem tekinthető szótárnak, csak egyféle magyarázatnak, mely megkönnyítheti a minőségfejlesztésben való munkát. Dr. Borbándy Ágnes Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinika 1083 Budapest, Tömő u. 25—29. E-mail: borb@szemlsote.hu. Ajánlott irodalom 1. Belicza É„ Zákány Zs.: A minőség fogalmi rendszere az egészségügyben. EMIKK füzetek, 17. szám, 1998. 2. Bóján F, Belicza É.: Bevezetés az egészségügyi 1 minőségbiztosításba. EMIKK füzetek, 5. szám, 1995. 3. Nagy Z. Zs.: Egészségügyi minőségbiztosítási alapfogalmak. SOTE 1997. Teljes napfogyatkozás Magyarországon - 1999. augusztus 11. A teljes napfogyatkozás az égbolt ritka és alighanem legszebb jelensége. Mivel a közeljövőben Magyarország területéről is megtekinthetjük ezt a látványosságot és a témának szemészeti vonzatai is vannak, érdemesnek tűnik röviden összefoglalni az ezzel kapcsolatos legfontosabb tudnivalókat. Napfogyatkozásnak azt a jelenséget nevezzük, amikor a Hold részben vagy teljesen eltakarja a Napot a szemlélő elöl. Ez az eltakarás lehet teljes vagy részleges. Részleges napfogyatkozás viszonylag gyakran látható egy földrajzi helyről, mivel a részleges holdárnyék több ezer kilométer átmérőjű. A teljes napfogyatkozás azonban ritka jelenség: Szakmapolitikai rovat
