Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)
1999-06-01 / 2. szám
140 Szemészet légium felkérésére elismert hazai szakemberek írták, és kétlépcsős lektorálás után nyerte el végső formáját. Az első körben kiadásra kerülő módszertani levelek címeit a mellékelt táblázatban soroltam fel. A Szemészeti Szakmai Kollégium a módszertani levelek sorát folyamatosan bővíti és összesen körülbelül félszáz további módszertani útmutató kiadását tervezi az elkövetkező években. A Szemészeti Szakmai Kollégium tevékenysége a külső minőségi rendszer elméleti szakmai elemeit teremti meg, amelyhez társul az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a fővárosi és megyei szakfőorvosok gyakorlati engedélyezési-ellenőrzési rendszere. Intézményi szinten a belső minőségügyi rendszer kiépítése a feladat. Ennek első lépése a ténylegesen zajló egészségügyi ellátás folyamatainak megismerése, a hibák és hiányosságok feltárása, elemzése. Következő lépésben fontos, hogy a hibák és hiányosságok elkerülésére vagy időbeni felismerésére hatásos módszereket dolgozzunk ki és vezessünk be. A belső minőségügyi rendszer fontos része az eljárási protokollok leírása, amely részletesen szabályozza az adott betegség/beavatkozás esetén követendő eljárást és összhangban van a helyben elérhető személyi és tárgyi feltételekkel. A belső minőségi rendszer beindítása, kidolgozása és fejlesztése az egyes intézmények saját feladata. Mivel mindenhol kisebb-nagyobb mértékben eltérőek a személyi és tárgyi feltételek, emiatt eltérően érhető el a közös cél: „a rendelkezésre álló erőforrások optimális és szakmailag hatásos felhasználása”. A belső minőségügyi rendszer kiépítése és a minőség-ellenőrzés működtetése kötelező feladata az egészségügyi szolgáltatóknak. A működő minőségügyi rendszer külső tanúsítása ezzel szemben egyenlőre nem kötelezően előírt. A tanúsítás folyamata külső akkreditált auditáló cég bevonását igényli és költségigényes munka. Jelen közléssel és a hozzá kapcsolódó cikkel - amely a legfontosabb minőségügyi alapfogalmak definícióit szótárszerűen ismerteti - a kollégák figyelmét szeretnénk erre a fontos kérdésre ráirányítani, felvillantva az eddigi munkát és a ránk váró feladatokat. Dr. Németh János a Magyar Szemorvostársaság főtitkára email: nj@szeml.sote.hu Az egészségügyi minőségbiztosítás alapfogalmai “A minőség soha nem véletlen, a minőség szellemi erőfeszítés eredménye.’’ (John Ruskin) Az orvosokra az egészségügyi minőségfejlesztéssel kapcsolatban többféle kötelesség, feladat hárul. Ahhoz, hogy egy orvos az intézménye minőségügyi rendszerének kiépítésénél a helyi standardok, protokollok kidolgozásában érdemben részt tudjon venni, elengedhetetlen a megfelelő továbbképzés. Ezt az intézmények különböző keretek között, különböző módszerek felhasználásával biztosítják. A szemorvosoknak e folyóirat keretein belül szeretnék segítséget nyújtani az egészségügyi minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak megértéséhez. Minőség az egészségügyben A WHO 1992-ben megfogalmazott definíciója szerint: “Kiváló minőségű az az egészségügyi ellátás, amely a tudományos ismeretek és a rendelkezésre álló erőforrások figyelembevételével megfelel a jótékony hatás maximalizálása, és az egészségkárosító kockázat minimalizálása iránt támasztott elvárásoknak.” A minőség dinamikus, több szintje van; legfelső szintje csak optimális feltételek mellett, de egy bizonyos szintje kedvezőtlenebb feltételek mellett is elérhető. A minőség értelmezhető a kitűzött saját, igényes, elérhető célok elérésének fokaként, azaz a megtettnek a megtehetőhöz, az elértnek az elérhetőhöz való viszonyaként. Ugyanazt a minőséget természetesen másként ítéli meg a beteg, másként a szakember (orvos) és másként a finanszírozó. A minőség komponensei Hatásosság ideális körülmények között (efficacy): Az egészségügyi beavatkozások (műtétek, gyógyszerek stb.) azon képessége, hogy a kívánt eredményt ideális körülmények között kiváltják. (Pl.: egy randomizált kontrollált klinikai vizsgálat során “A” szemcsepp hatásosabbnak bizonyul a szemnyomás csökkentésében, mint “B” szemcsepp.) Eredményesség vagy hatásosság szokásos körülmények között (effectiveness): A kívánt eredmény elérésének mértéke az egészségügyi ellátás szokásos, rutin körülményei között. (PL: a beteg felvilágosítása a műtéttel kapcsolatban a kórteremben vagy a vizsgáló helyiségben, egyéb zavaró tényezők mellett.) Hatékonyság (efficiency): Kifejezi, hogy az egészségügyi beavatkozások - eredményességükhöz viszonyítva - milyen mértékben fogyasztják az erőforrásokat. (PL: nagy ellátási volumennel rendelkező intézetek nagy gyakorlattal rendelkező személyzettel a műtéteket kisebb fajlagos költség mellett tudják elvégezni, mint azok az intézetek, ahol havonta csak kevés műtétet végeznek.) Esélyegyenlőség, méltányosság (equity): Azonos szükségletekkel rendelkező egyének azonos szolgáltatásokat vehetnek igénybe. (PL: keratoplasztikára váró beteg műtétjének időpontja a comea állapotától, nem pedig a beteg társadalmi helyzetétől függ.) Hozzáférhetőség (accessibility): Az egészségügyi szolgáltatások igénybevétele földrajzi, idő és anyagi szempontból. (PL: minden ellátási körzetben biztosított egy perforált sérült időbeni korrekt ellátása.) Tudományos-technikai minőség (scientific technical quality): Kifejezi, hogy az egészségügyi ellátásban milyen mértékben alkalmazzák az adott korban rendelkezésre álló orvosi ismereteket és technológiákat. (PL: phacoemulsificatio.) Az egészségügyi ellátás megfelelősége (appropriateness): Megfelelő az egészségügyi ellátás, ha az egészségi állapotban várt javulás olyan mértékben meghaladja a várható negatív következményeket, hogy a beavatkozást érde-SZAKMAPOLITIKAI ROVAT
