Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)

1999-06-01 / 2. szám

140 Szemészet légium felkérésére elismert hazai szakemberek írták, és kétlépcsős lektorálás után nyerte el végső formáját. Az első körben kiadásra kerülő módszertani levelek címeit a mellé­kelt táblázatban soroltam fel. A Szemészeti Szakmai Kollé­gium a módszertani levelek sorát folyamatosan bővíti és összesen körülbelül félszáz további módszertani útmutató kiadását tervezi az elkövetkező években. A Szemészeti Szakmai Kollégium tevékenysége a külső minőségi rendszer elméleti szakmai elemeit teremti meg, amelyhez társul az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a fővárosi és megyei szakfőorvosok gyakorlati engedélyezési-ellenőrzési rendszere. Intézményi szinten a belső minőségügyi rendszer kiépí­tése a feladat. Ennek első lépése a ténylegesen zajló egész­ségügyi ellátás folyamatainak megismerése, a hibák és hiá­nyosságok feltárása, elemzése. Következő lépésben fontos, hogy a hibák és hiányosságok elkerülésére vagy időbeni felismerésére hatásos módszereket dolgozzunk ki és vezes­sünk be. A belső minőségügyi rendszer fontos része az el­járási protokollok leírása, amely részletesen szabályozza az adott betegség/beavatkozás esetén követendő eljárást és összhangban van a helyben elérhető személyi és tárgyi fel­tételekkel. A belső minőségi rendszer beindítása, kidolgo­zása és fejlesztése az egyes intézmények saját feladata. Mi­vel mindenhol kisebb-nagyobb mértékben eltérőek a sze­mélyi és tárgyi feltételek, emiatt eltérően érhető el a közös cél: „a rendelkezésre álló erőforrások optimális és szakma­ilag hatásos felhasználása”. A belső minőségügyi rendszer kiépítése és a minőség-el­lenőrzés működtetése kötelező feladata az egészségügyi szolgáltatóknak. A működő minőségügyi rendszer külső ta­núsítása ezzel szemben egyenlőre nem kötelezően előírt. A tanúsítás folyamata külső akkreditált auditáló cég bevoná­sát igényli és költségigényes munka. Jelen közléssel és a hozzá kapcsolódó cikkel - amely a legfontosabb minőségügyi alapfogalmak definícióit szótár­szerűen ismerteti - a kollégák figyelmét szeretnénk erre a fontos kérdésre ráirányítani, felvillantva az eddigi munkát és a ránk váró feladatokat. Dr. Németh János a Magyar Szemorvostársaság főtitkára email: nj@szeml.sote.hu Az egészségügyi minőségbiztosítás alapfogalmai “A minőség soha nem véletlen, a minőség szellemi erő­feszítés eredménye.’’ (John Ruskin) Az orvosokra az egészségügyi minőségfejlesztéssel kap­csolatban többféle kötelesség, feladat hárul. Ahhoz, hogy egy orvos az intézménye minőségügyi rendszerének kiépí­tésénél a helyi standardok, protokollok kidolgozásában ér­demben részt tudjon venni, elengedhetetlen a megfelelő to­vábbképzés. Ezt az intézmények különböző keretek között, különböző módszerek felhasználásával biztosítják. A szem­orvosoknak e folyóirat keretein belül szeretnék segítséget nyújtani az egészségügyi minőségbiztosítással kapcsolatos alapfogalmak megértéséhez. Minőség az egészségügyben A WHO 1992-ben megfogalmazott definíciója szerint: “Kiváló minőségű az az egészségügyi ellátás, amely a tu­dományos ismeretek és a rendelkezésre álló erőforrások fi­gyelembevételével megfelel a jótékony hatás maximalizálá­sa, és az egészségkárosító kockázat minimalizálása iránt tá­masztott elvárásoknak.” A minőség dinamikus, több szintje van; legfelső szintje csak optimális feltételek mellett, de egy bizonyos szintje kedvezőtlenebb feltételek mellett is el­érhető. A minőség értelmezhető a kitűzött saját, igényes, el­érhető célok elérésének fokaként, azaz a megtettnek a meg­­tehetőhöz, az elértnek az elérhetőhöz való viszonyaként. Ugyanazt a minőséget természetesen másként ítéli meg a beteg, másként a szakember (orvos) és másként a finanszí­rozó. A minőség komponensei Hatásosság ideális körülmények között (efficacy): Az egészségügyi beavatkozások (műtétek, gyógyszerek stb.) azon képessége, hogy a kívánt eredményt ideális körülmé­nyek között kiváltják. (Pl.: egy randomizált kontrollált kli­nikai vizsgálat során “A” szemcsepp hatásosabbnak bizo­nyul a szemnyomás csökkentésében, mint “B” szemcsepp.) Eredményesség vagy hatásosság szokásos körülmények között (effectiveness): A kívánt eredmény elérésének mérté­ke az egészségügyi ellátás szokásos, rutin körülményei kö­zött. (PL: a beteg felvilágosítása a műtéttel kapcsolatban a kórteremben vagy a vizsgáló helyiségben, egyéb zavaró té­nyezők mellett.) Hatékonyság (efficiency): Kifejezi, hogy az egészség­­ügyi beavatkozások - eredményességükhöz viszonyítva - milyen mértékben fogyasztják az erőforrásokat. (PL: nagy ellátási volumennel rendelkező intézetek nagy gyakorlattal rendelkező személyzettel a műtéteket kisebb fajlagos költ­ség mellett tudják elvégezni, mint azok az intézetek, ahol havonta csak kevés műtétet végeznek.) Esélyegyenlőség, méltányosság (equity): Azonos szük­ségletekkel rendelkező egyének azonos szolgáltatásokat ve­hetnek igénybe. (PL: keratoplasztikára váró beteg műtétjé­nek időpontja a comea állapotától, nem pedig a beteg társa­dalmi helyzetétől függ.) Hozzáférhetőség (accessibility): Az egészségügyi szol­gáltatások igénybevétele földrajzi, idő és anyagi szempont­ból. (PL: minden ellátási körzetben biztosított egy perforált sérült időbeni korrekt ellátása.) Tudományos-technikai minőség (scientific technical quality): Kifejezi, hogy az egészségügyi ellátásban milyen mértékben alkalmazzák az adott korban rendelkezésre álló orvosi ismereteket és technológiákat. (PL: phacoemulsifica­­tio.) Az egészségügyi ellátás megfelelősége (appropriate­ness): Megfelelő az egészségügyi ellátás, ha az egészségi állapotban várt javulás olyan mértékben meghaladja a vár­ható negatív következményeket, hogy a beavatkozást érde-SZAKMAPOLITIKAI ROVAT

Next

/
Thumbnails
Contents