Szemészet, 1999 (136. évfolyam, 1-4. szám)

1999-06-01 / 2. szám

Szemészet 136. évfolyam (1999) 139 Szakmapolitikai rovat A szakmapolitikai rovatban két égetően aktuális kérdés­sel foglalkozunk. Az egyik témának épp csak a kezdeteinél tartunk, a másik “határideje” pontosan ismert. Az egyik té­ma a minőségügy, a másik a napfogyatkozás. Mindkét kér­dés érinti a szemészeket és számos feladatot jelent. A minőségügybe való bevezetésképpen két cikkel szol­gálunk, amelyek a tájékozódást segítik. Kérjük azokat a kollégákat, akiknek már saját tapasztalatuk van minőség­ügyi rendszer bevezetéséről és működtetéséről, hogy követ­kező számainkban mutassák be a náluk működő rendszert és ismertessék eredményeiket. A napfogyatkozással kapcsolatban jó, ha minden sze­mész pontosan ismeri az alapvető tényeket (dátum, idő­pont, a teljes és részleges fogyatkozás zónái), a várható ha­tásokat, mellékhatásokat és a védekezés megfelelő módját. Szükséges ez azért, hogy a hozzájuk forduló érdeklődők­nek megfelelő információt tudjanak nyújtani, valamint azért is, hogy szűkebb környezetükben aktívan kivegyék ré­szüket a prevencióban. Dr. Németh János rovatvezető Minőségbiztosítás az egészségügyben és a szemészetben Az 1997. évi egészségügyi törvény az egészségügyi szolgáltatók (rendelők, kórházak, klinikák) számára előírja minőségügyi rendszer kialakítását és működtetését (Népjó­léti Közlöny XLVIII. évf., 1. szám, 40-41. oldal). A tör­vénnyel összhangban az Országos Egészségbiztosítási Pénztár az intézményekkel kötendő szerződéseiben a finan­szírozás feltételei között szerepelteti a minőségbiztosítási rendszer működtetését a szolgáltatónál. A minőségbiztosítás fogalmával olyan régi fogalom ke­rült új szóhasználatba, melynek bizonyos elemeit az orvosi szakma régóta alkalmazza (pl.: vizit, betegbemutatás, szak­mai továbbképzés stb.), de szisztematikus rendszere ha­zánkban jelenleg csak néhány egészségügyi intézményben működik. A legfrissebb adatok szerint hivatalosan tanúsított teljes körű vagy részleges minőségbiztosítási és fejlesztési rendszer csak 13 állami egészségügyi szolgáltatónál műkö­dik. Ezenkívül 4-5 magánszolgáltató rendelkezik még ilyen jellegű tanúsítvánnyal. Hazánkban a minőségbiztosítás új korszaka elsőként a nagyobb ipari és szolgáltató vállalatokat érintette meg, és ma már egyre több reklámban látjuk, hogy a cégek jó imázsába a minőségbiztosítási rendszer sikeres működteté­sét elismerő ISO 9000, 9001 vagy 9002 jelzések és emblé­mák is beletartoznak. (ISO: International Organisation for Standardisation.) Az orvosoknak, legfőképpen a felső és középszintű veze­tőknek, új fogalmakat kell megtanulniuk és hamarosan a gyakorlatban is alkalmazniuk. Erre kötelez minket az egész­ségügyi törvény, a finanszírozó, de legfőképpen a gazdasá­gos vagy a még gazdaságosabb működés kényszere. A törvény szavai szerint „a minőségi rendszer célja az egészségügyi szolgáltatások minőségének biztosítása”. Ez a rendszer magában foglalja „a minőségi követelmények meghatározását, ezek teljesítésének ellenőrzését, értékelé­sét, szükség szerint tanúsítását és a folyamatos minőségfej­lesztést”. A minőségbiztosítás kiépülése az egészségügyben hosz­­szú és lassú folyamat lesz, amelynek csak a kezdeténél tar­tunk. Felvetődik a kérdés, hogy melyek ennek a folyamat­nak az eddig megtett és a további lépései? Hol tartunk mi, szemészek? A Népjóléti majd Egészségügyi Minisztérium felkérésé­re minden szakma összeállította a szakmai minimum köve­telményeket és elkezdte a szakmai protokollok kidolgozá­sát. Ebben a munkában a Szemészeti Szakmai Kollégium évek óta mint az egészségügyi miniszter tanácsadó testüle­té vesz részt. Hamarosan a kollégák elé kerül az a 30 újon­nan kidolgozott protokoll, amelyek a módszertani levelek új folyamát megnyitják. Ezeket a Szemészeti Szakmai Kol-A Szemészeti Szakmai Kollégium közeljövőben megjelenő módszertani levelei 1. A szem maródásos sérüléseinek ellátása 2. Az intraocularis idegentestek ellátása 3. Bakteriális keratitisek és cornealis fekélyek terápiája 4. Retinopathia prematurorum (ROP) 5. A congenitalis cataracta ellátása 6. A primer nyílt zugú glaucoma kezelése 7. Primer acut zárt zugú glaucoma 8. Teendők papilla oedema esetén 9. Neuritis nervi optici 10. Ischaemiás opticus neuropathia 11. Toxikus-nutritiv-metabolikus, herediter, compressiós és intracranialis nyomásfokozódással kapcsolatos opticus neuropathia 12. A maculalyuk 13. Az iritis és iridocyclitis diagnosztikája és kezelése 14. A retinopathia diabetica ellátása 15. Szürkehályog-műtét és műlencse-beültetés 16. Cornealis idegentest/rozsdagyűrű 17. Contusio bulbi 18. A szemüreg csontos falának „blow out” törése 19. Pterygium 20. Conjunctivitis acuta 21. Conjunctivitis chronica 22. Ectropium 23. Entropium 24. Blepharospasmus 25. Endokrin orbitopathia (EOP/Basedow-Graves-kór)) 26. Pseudoexfoliativ szindróma 27. Comeahámhiány 28. Chorioretinitisek 29. Buphthalmus 30. Hordeolum, chalaseon Szakmapolitikai rovat

Next

/
Thumbnails
Contents