Szemészet, 1998 (135. évfolyam, 1-4. szám)
1998-06-01 / 2. szám
Szemészet A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye Lúgmaródás szövődményének kezelése fototerápiás keratectomiával két eset kapcsán Füst Ágnes, Süveges Ildikó, Németh János, Nagy Zoltán Zsolt, Tóth Jeannette A szerzők két olyan esetről számolnak be, amikor a mészsérülés következtében kialakult recidiváló erosiót excimer lézerrel kezelték. Az egyik esetben a szaruhártya a kezelés utáni 6. napra behámosodott, majd 1 hónappal később a beteg cornea perforáció tüneteivel jelentkezett, emiatt sürgősséggel perforáló keratoplasztikát végeztek. A második esetben a mészsérülést követően több alkalommal recidiváló erosio miatt elvégzett fototerápiás keratectomia után 2 nappal a cornea behámosodott, erosio recidiva az egy év nyomon követési idő alatt nem jelentkezett. Saját esetükkel a szerzők a lehetséges szövődményekre, az indikációk és kontraindikációk gondos mérlegelésének szükségességére szeretnék felhívni a figyelmet. Kulcsszavak: lúgmaródás, szaruhártya, recidiváló erosio, fekély, fototerápiás keratectomia PHOTOTHERAPEUTIC KERATECTOMY TREATMENT OF THE COMPLICATIONS OF THE ALKALI BURN IN CONNECTION WITH 2 CASES Two eyes were treated with excimer laser because of recurrent erosion caused by alkali burn. In one case the reepithelisation of the cornea occurred to the 6th postoperative day, but 1 month later the patient came back with the signs of the perforation of the cornea. Urgent perforating keratoplasty was performed. In the second case recurrent erosion, which was a complication of alkali burn, was treated by photorefractive keratectomy. 2 days after the treatment the reepithelisation was complete, no recurrence was experienced in the next 12 months. With these cases the authors would like to call the attention to the necessity of the careful weighting of the indications and contraindications of the photorefractive keratectomy. Key words: alkali burn, cornea, recurrent erosion, ulceration, phototherapeutic keratectomy 135. évfolyam (1998) 135 Bevezetés A szem maródásos sérülései közül a lúgsérülések a legsúlyosabbak. Két stádiumát különböztetjük meg: enyhe és súlyos sérüléseket. Az enyhe sérüléseket a conjunctiva vérbősége, kevert belövelltsége jellemzi, amelyhez a cornea részleges hámhiánya társulhat, az épen maradt hámszigetekből a cornea néhány nap alatt behámosodik. A súlyos sérüléseket a conjunctiva elhalványodása, vértelensége jellemzi. A comea hámfosztottsága kiterjedt, esetleg teljes hámhiány keletkezik és a stroma tejfehéren elborul, amit találóan szakmai nyelven is „főtt halszem”-nek nevezünk. A lúgsérülések colliquatiós necrosist hoznak létre, az enyhének látszó sérülések is a mélybe hatolnak. Gyakran a gyógyulás folyamán ismételt hámhiányok, esetleg fekélyek alakulnak ki. A hámfosztott comeában lobsejtes beszűrődés keletkezik, amelynek következtében a stroma kollagénszerkezete is felbomlik, nő a fekély és a fertőzés kialakulásának lehetősége. A comea végül erezódni kezd, létrejön a leucoma corneae vascularisata, amelyben ismételten kialakulhatnak hámfosztott vagy degenerált, hyalinosan elfajult, esetleg zsíros degenerációt mutató területek. * * Közlésre érkezett: 1998. január 7. Közlésre elfogadva: 1998. április 1. *Az 1997. évi „Március 15-e pályázat” díjnyertes dolgozata A betegség kezelése nem egyszerű. A különböző súlyosságé sérülésekben különbözőképpen avatkozhatunk be. A terápia lehet konzervatív és műtéti. Az egyik legfontosabb cél a hámosodási folyamat meggyorsítása,7 melyre különböző eszközök állnak rendelkezésünkre. Fibronectint subconjunctivalis saját vér injekció, szérum csepp és tisztított fibronectin csepp formájában juttathatunk a szembe.2 A hámosodási folyamat kezdetén a fibronectin hozzákötődik a kollagénrostokhoz felszínes réteget létrehozva, amelyhez a hámsejtek hozzátapadnak és centrális irányba vándorolnak. A lúg szembe kerülésének következtében fokozott plazmin-aktiválódás és kollagenáz-termelés elbontja a fibronectinréteget. Ennek gátlására alkalmazható például a C-vitamin, cisztein, és a saját vér, illetve szérum.2,3 Műtéti kezelést a súlyosabb sérülési formákban alkalmazunk. A conjunctiva és a comea necroticus részeinek eltávolításával elősegítjük a regeneratív folyamatokat. A conjunctiva pótlása tenonnal történhet (tenonplasztika), míg a comea súlyos sérüléseiben ún. sofort keratoplasztikát végzünk. A totális leucomákban a hegesedés befejeződése után perforáló keratoplasztikával érhetünk el látásjavulást. Az excimer lézer használata a szaruhártya felszínes körfolyamatainak gyógyítására az elmúlt évtizedben kezdődött. Legfőbb terápiás alkalmazási területei a recidiváló erosiók, a nem gyógyuló hámhiányok, szaruhártya dystrophiák, a sérülések után kialakult felszínes szaruhártyahegek és az opaci-Füst Ágnes: Lúgmaródás szövődményének kezelése
