Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)
1997-02-01 / 1. szám
Szemészet 134 (1997) 47 в E T E G E К S z A M A É V 3. ábra. Arab betegek száma tya, keratitis) létrejötte sokkal ritkább zsenge korúaknái, mint felnőtteknél. A járványos esetek számának csökkenése miatt 1962. május 1-jei hatállyal a 31/b. ápolási egységben, majd 1962. szeptember 1-jei hatállyal a szemészeti működést az 1/c és 8/b ápolási egységben megszüntették. Az elkülönítésre szoruló keratoconjunctivitis epidemicával vagy annak gyanújával vagy a vázolt okok miatt felvett betegek szakellátása az 5/c ápolási részlegben folytatódott és 1963. szeptember 30-ikán fejeződött be. 1962. január 6-tól 1963. szeptember 30-ig terjedő időszak alatt - az első időszakban azaz 1962. január 6-tól április 30-ig összesen 363 szembeteg 3454 ápolási napig (átlagos ápolási idő 9,5 nap)- a második időszakban azaz 1962. május l-től 1962. október 31-ig összesen 390 szembeteg 4960 napig (átlagos ápolási idő 12,7 nap)- a harmadik időszakban azaz 1962. november l-től 1963. szeptember 30-ig 254 szembeteg 3652 napig (átlagos ápolási idő 14,4 napig) állt kezelés alatt. Néhány nap híján 22 hónap alatt tehát összesen 1007 szembeteget 12 066 napig (átlagos ápolási idő' 12,0 nap) ápoltak a Szt. László kórházban. A járvány első időszakában, a januári kiugrás idején szaporodtak meg gyermekeken az álhártyával járó szövődmények. Az augusztusi kiugrás idején azonban a gyermekek száma lecsökkent és alig láttunk ilyen jellegű szövődményt. Az első időszak alacsonyabb ápolási idejét azzal magyarázhatjuk, hogy hazánkban először lépett fel több tízezernyi megbetegedettel KCE járvány és az egészségügyi szerveknek nem volt elégséges tapasztalatuk annak eldöntésére, hogy adott esetben milyen eredetű a kötőhártyahurut. így olyan betegeket is felvételre utasítottak, akiknél banális conjunctivitis vagy egyéb vérbőséggel járó szembetegség állt fenn. Ezeket, elkülönítésükről gondoskodva, a kóreredet tisztázása után néhány napon belül elbocsátottuk. A későbbi időszakban a zsúfolt helyen lakók közül megbetegedetteken kívül zömmel a súlyos, szaruhártya szövődmény miatti látásromlással járó esetek kerültek felvételre, valamint azok a betegek is, akik már eredetileg is szembetegségben, így glaukómában, uveitisben stb., szenvedtek és iatrogén úton szenvedtek fertőzést. A klinikai kép részletes leírását illetően utalunk az irodalomra [6,7,8]. Megjegyzést érdemel azonban, hogy gyermeken cornea szövődményt csak ritkán figyeltünk meg és ezek is, az esetek döntő többségében pontszerű beszűródések alakjában jelentkeztek és néhány nap alatt elmúltak. Felnőtteken a betegség kezdetétől számítva 10. nap táján lép fel a szaruhártya szövődmény. Feljegyzéseink szerint az esetek döntő többsége a Pajor, Follmann, Vadász által leírt cornea elváltozások [5] I. csoportjába tartozott. Tapasztalataink szerint, amelyeket későbbi megfigyeléseink is alátámasztottak, súlyos centrális elváltozások akár több évig is fennállhatnak. A Descemet ráncokkal, szivárványhártya gyulladással járó szaruhártya elváltozások II. csoportjába tartozók az esetek 5-7% között fordultak elő. Ismeretes, hogy ebben az időszakban hazánkban szaruhártya elváltozásokkal járó esetek kötőhártya mosófolyadékból adenovirus 8. törzset [3, 4], pharyngoconjunctivális láz esetek conjunctivájából adenovirus 3. törzset sikerült izolálni [1-2]. 1967 augusztus elején a KCE esetek újabb járvány szerű szaporodása tette szükségessé, hogy fertőző szembetegek ápolására ismét szemészeti részleget hozzanak létre a Szt. László Kórházban. Ez a szemosztály 1967. augusztus 5-ikétól 1968. március 31- ig állt fenn a 6/c ápolási egységben (22 ágy). Az időszak alatt felvett betegek létszáma 219 fő, az ápolási napok száma 2912
