Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)

1997-02-01 / 1. szám

48 Szemészet 134 (1997)

volt (átlagos ápolási idő 13,3 nap). Beteganyagunk mintegy negyedében nem fejlődött ki szaruhártya szövődmény. A felvételt az tette szükségessé, hogy ezeket a betegeket nem lehetett zsúfolt környezetekben elkülöníteni.

Hasonló körülmények miatt vált szükségessé 1971. április 1- jétől 1971. július 15-ig a 22/fsz. ápolási egységben szemészeti részleg létesítése, ahol 83 beteget (ápolási napok száma: 972 - átlagos ápolási idő 1,7 nap) kezeltek. Az említett utóbbi időszakban zömmel olyan betegek álltak kezelés alatt, akik nem voltak képesek magukat szemészetileg ellátni vagy látásromlásuk miatt munkájukat elvégezni. A szaruhártya szövődménnyel járó esetek túlnyomó többsége a Pajor, Follmann Vadász által leírt I. csoportba tartozott, bár voltak betegek, akiknél a punctata szak nem torkollott a nummularis szakba.

Megemlítjük hogy a Szemosztály 1963. szeptember 30-iki megszűnése után a Szt. László Kórház igazgatósága a dolgozat szerzőjét kérte fel a szemész konziliáriusi teendők végzésére. Feladata a rutinszerű szemészeti vizsgálatokon kívül különböző trópusi országokból hazánkba küldött hadi sérültek, betegek szemészeti szűréséből, trópusi szembetegségek felismeréséből, illetve gyógykezeléséből, esetleges műtétjéből állt. Ez a megbízás 1983. február 28-ig volt érvényben. A mellékelt táblázatokban (/., II., III. táblázat) adjuk meg azoknak a Szt. László Kórházban kezelt külföldi betegek számát évekre leosztva, akik a betegek többségét alkották és szemészeti szűrővizsgálaton estek keresztül. Az eredményekről más közleményben számolunk be. Elöljáróban megemlítjük; hogy számos, a hegesedés vagy heg állapotában lévő trachomást nem az arab populációban, hanem a vietnámiak közül a idősebbek között észleltünk.

1983. március 1. napján a külföldi betegek számának növekedése miatt Szt. László Kórházba főállásba szemész szakorvost

neveztek ki és ezzel megvetették az Ophthalmo-infektológiai Osztály alapjait.

Irodalom

1. Béládi /., Kahán A.: Adenovirus izolálása pharyngoconjunctivalis láz eseteiből. Orvosi Hetilap 99, 224 (1958).

2. Kahán A., Béládi /.: Clinical and etiological evaluation of an epidemic of keratoconjunctivitis. Ophthalmoligica (Basel) 135, 79 (1958).

3. Nász I, Dán P, Kulcsár G., Lengyel A., Cserba /.: Laboratóriumi fertőzés 8-as típusú adenovírussal Szemészet 100, 99 (1963).

4. Korchmáros /., Imre Gy.: Laboratóriumi fertőzés okozta keratoconjunctivitis epidemica eseteiről. Szemészet 100, 104 (1963).

5. Pajor R., Follmann R, Vadász Zs.: Néhány megjegyzés a keratoconjunctivitis epidemica klinikumához. Szemészet 99, 140 (1963).

6. Pék L.: Keratoconjunctivitis epidemica. (Fertőző betegségek, ed.

Binder L., Budai J., Kátai A, Nyerges G.) Medicina Könyvkiadó.! Budapest, 1981. '

7. Pék L: A szem fertőzései. Conjunctivitis. (Infektológia.) ed. Nyerges G. Springer Verlag. Budapest, Berlin, Heidelberg, New York, London, Paris, Tokyo, Hong-Kong, Barcelona. 1992.

8. Pék L: A keratoconjunctivitis epidemica és gyógykezelése. Gyógyszereink 43, 254 (1993).

9. Radnót M., Pajor R.: Az első keratoconjunctivitis epidemica járvány Budapesten. Népegészségügy 44, 145 (1963).

10. Sztrilich L., Lotz E.: Conjunctivitis epidemica járványról Népegészségügy 30, 466 (1949).

Cím: Dr. Pék László

Szt.László Kórház Ophthalmo-infektológiai Osztály 109 Budapest, Gyáli út