Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)

1997-11-01 / 4. szám

230 Szemészet 134 (1997)

latát írta le. A középvonali struktúrák nem voltak diszlokáltak. A bal oldali kisagyfélteke az ellenoldalihoz képest atrophizáltabb volt. A neuroszonográfia az agyi parenchyma épségét mutatta. Az oldalkamrák tágak voltak, de nem feszesek. a kutacs is beesett. Intracerebralisan kóros meszesedés vagy kóros eltérés nem volt kimutatható. Az összefoglaló vélemény a tágult kamrákra vonatkozólag intrauterin noxa lehetó'ségét vetette fel, amelynek igazolása a szűrővizsgálatok (CMV, HSV. Toxoplasma) negatív eredménye miatt, nem volt lehetséges.

Második észlelésünkre a gyermek két éves korában került sor. Ekkor a szemfenéki kép és az echográfiai lelet lényegében mindkét oldalon változatlan volt. Az. elektrofiziológiai vizsgálattal mindkét oldalon ép látókérgi kiváltott választ regisztráltunk. A rés-skiascopia szerint a gyermek hypermetropiája a bal oldalon fokozódott, de pontos érték az együttműködés hiánya miatt nem volt mérhető'.

Harmadik észlelésünk a gyermek négy éves korában történt. Látásélessége továbbra sem volt pontosan felvehető, de szemüvegét szívesen viselte, látása jó volt: jól tájékozódott, a tárgyakért célirányosan nyúlt. A szemfenék vizsgálatakor jobb oldalon a papilla maximuma + 6.0 dioptriával, a fundus + 3.0 dioptriával volt tükrözhető. A papilla felett szürkés színű, nagyon vékony, kanyargós, behüvelyezett erek haladtak (I. ábra). A szemfenék pigmentáltsága változatlan volt. A bal szemfenéken nasalisan követhető, temporalisan elmosódott szélű látóidegfő volt látható. Környezetében vékony erek haladtak.

Rés-skiascopiával a hypermetropia tovább fokozódott, ezért jobb oldalon + 6.0 D sph. bal oldalon + 3.0 D sph + 2.0 D cyl tg 10° értékű szemüveggel láttuk el. Ultrahangvizsgálattal jobb oldalon az üvegtesti térben több pontszerű, mobilis echóforrás volt található, és a hátsó fal vastagabb lett. Mindkét oldalon a nervus opticus árnyéka hosszában kiszélesedett, benne kóros echóforrások ábrázolódtak, amelyek hosszabb ideje fennálló pangásra utaltak, a drusen echográfiai sajátosságait azonban nem mutatták (2, 3, 4. ábra). Az elektrofiziológiai vizsgálattal az előző felvételhez képest a jobb oldalon szabálytalanabb hullámformájú VEP és ERG, bal oldalon szabályos, jól reprodukálhat!.) válasz volt elvezethető. A VEP vizsgálat eredménye jobb oldalon a látási funkció romlására utalt. Ezért vetődött fel az opticus károsodás lehetősége, amelynek hátterében a korábbi CT alapján esetleg progrediáló hydrocephalus internust véltünk. és a shunt műtét lehetőségét vetettük fel. Ezért a beteget további vizsgálatokra utaltuk. Natív koponya CT-vizsgálattal a bal oldalkamra tágabb volt, mint a jobb oldali. Kóros körülírt

1. ábra. A jobb fundus kifejezett papilla oedcmája az altatásban készült tundusképen is érzékelhető, illetve körben a periférián pigmentrögök láthatók.

2. ábra. A gyermek jobb szemének echogramján a vektornak megfelelően az üvegtesti térben közepesnél nagyobb reflcklivitású pontszerű echóforrás ábrázolódik. A megvastagodott ehorioideál nyilak jelzik.

3. ábra. A jobb szem echogramján a papiIlatájék becmelkcdéséi nyíl jelzi. A nervus opticus árnyéka kiszélesedett, kettős kontúrú.

4. ábra. A bal szem echogramján a beemelkcdett papillatájékot és a kiszélesedett árnyéké nervus opticust nyilak jelzik.