Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)
1997-08-01 / 3. szám
Szemészet 134 (1997) 169 5 évnél kevesebb 5-10 év 11 -15 év 16-20 év 21 évnél több diabetes fennállási ideje 4. ábra. A retinopathia diabetica súlyossága és a DM fennállási ideje 5 évnél kevesebb 6-10 év 11-15 év 16-20 év 21 évnél több diabetes fennállási ideje 5. ábra. A visus és a DM fennállási ideje 6. ábra. A retinopathia diabetica megoszlása a beutalás alapján Háromszázhárom NIDDM-ban szenvedő beteg 604 szemét vizsgáltuk meg. A 4. ábrán a DM fennállási ideje függvényében a diabeteszes retinopathia súlyosságát ábrázoltuk. A DM fennállási idejének növekedésével csökken a RD-t nem mutató szemek száma és nő a RD súlyossága. Maculopathia a NIDDM-ban szenvedőkben 32,01 %-ban fordult elő, ezen kívül 4,29%-ban cataracta, 1,98%-ban degeneratio maculae luteae, 1,98%-ban amblyopia, 2,64%-ban glaukóma rontotta a visust. A látásélesség vizsgálata során a rossz (0,07, vagy az alatti, tehát jogilag vak) és a jó a (0,6-1,0 közötti) visusnál találtunk kapcsolatot a DM fennállási idejével. A visus és a diabétesz fennállási idejének kapcsolatát ábrázoltuk az 5. ábrán. Összehasonlítottuk a szemész, illetve más szakorvos által beutalt betegek szemészeti statusát, ezt mutatja a 6. ábra. Megfigyelhetjük, hogy szemész szakorvos által 3,98%-kal kevesebb beutalt érkezett diabeteszes retinopathia nélkül és 5,99%-kal több háttér retinopathiával, mely felhívja a figyelmet a még szorosabb szakorvosi ellenőrzés fontosságára. Megbeszélés A POTE Szemészeti Klinikáján 1987. óta működik lézerambulancia, melynek legnagyobb beteganyagát a diabetes mellhúsban szenvedő betegek ellenőrzése, szakkonzílium végzése és a szükséges esetek argon lézer (AL) kezelése adja. Közleményünkben összefüggéseket kerestünk a cukorbetegség fennállási ideje, típusa, a betegek életkora, látóélessége és a retinopathia súlyossága között és elemeztük a szükséges beavatkozásokat. Célunk az volt, hogy az első ízben jelentkezett diabeteszes betegek szemészeti állapotának felmérésével értékeljük a beutalás, a diagnosztikai vizsgálatok és a terápiás beavatkozások indikációit. A retinopathia diabetica a fejlett országok 20-65 év közötti lakosságában a vakság kialakulásának vezető oka. A diabetes mellitus felfedezését követően 10 évvel a betegek 50-60%-ában, 15 évvel 95%-ában található retinopathia [3]. A DM lefolyásával párhuzamosan folyamatosan nő a retinopathia prevalenciája [8]. Tanulmányunkban is hasonló adatokat sikerült kimutatnunk. Irodalmi adatok szerint IDDM esetén 5 éves fennállás előtt nem jelentkezik retinopathia [6], ezzel szemben anyagunkban a kevesebb, mint 5 éve DM ben szenvedő betegek esetében 10 szem közül 6 retinopathiás tüneteket mutatott. Terhesség IDDM-ban a retinopathia progressziójának ismert rizikófaktora, ajánlott a gyakori szemvizsgálat [5], erre hívja fel a figyelmet 17 éves nőbetegünk esete is. A magas vérnyomás a nephropathiának és valószínűleg a retinopathiának is rizikófaktora [8], beteganyagunk 39,75%-ban volt ismert kísérőbetegség. A proliferativ retinopathia és a macula oedema lézer kezelése bizonyítottan segít a látás megőrzésében [1, 12], anyagunkban a betegek 20,29%-ban találtunk proliferativ retinopathiát, 19,59%-ban macula oedemat. Jelenleg folyamatban van egy nagy, többközpontú, randomizált vizsgálat Diabetes Control and Complication Trial néven, melynek célja meghatározni, hogy IDDM intenzív inzulin kezelése megakadályozza-e, vagy javítja-e a retinopathiát [11]. Hasonló kérdések megválaszolására NIDDM-ban két jelenleg tartó randomizált intervenciós vizsgálat tesz kísérletet [13]. Vizsgálatainkat összefoglalva azt találtuk, hogy FLAG történt 24,16%-ban máraz első vizsgálat során, mely magas aránynak tűnhet, főleg ha a beavatkozás anyagigényességét, árát tekintjük. Megfigyelhettük, hogy nem szemész szakorvos által
