Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)
1997-08-01 / 3. szám
Szemészet 134 (1997) 161-164 к Vas megyei Markusovszky Kórház Szemészeti Osztályának (osztályvezető főorvos: Rácz Péter ígyetemi magántanár) közleménye Diabeteszes betegeknél végzett extracapsularis cataracta-extractio és IOL PC implantáció hatása a retina állapotára Ferentzi Judit, Rácz Péter, Gáti Éva Közlésre érkezett: 1997. 01. 27. Közlésre elfogadva: 1997. 05. 16. Kérdésfeltevés: Arra a kérdésre kerestünk választ, hogy a diabeteszes betegeken végzett extracapsularis cataracta-extractio + hátsócsarnok-lencse implantáció műtét provokálja-e retinopathia kialakulását vagy annak progresszióját ? Betegek és módszer: Ötvenkilenc diabeteszes betegünk (14 1. típusú - 1DDM; 45 II. típusú - VIDDM) sorsát kísértük figyelemmel, akiknek egyik szemén cataractaextractiot és hátsócsarnok-lencse implantációt végeztünk. A betegek egyensúlyban lévő szénhidrát-háztartással kerültek műtétre. A műtétet megelőzően, majd az azt követő 4-5. napon és később (3, 6, 12 és 24 hónap múlva) szemfenékvizsgálatot végeztünk. Külön vizsgálati csoportot (30 beteg, közülük 9 I. típusú, 21 II. típusú) alakítottunk azokból a diabeteszes betegekből, akiknél egyáltalán nem történt cataracta műtét. Eredmények: Hét esetben (11,9%) csak az operált szemen alakult ki diabeteszes retinopathia; hat betegen (10,2%) a már kezdetben fennálló retinopathia progrediált. Abban a csoportban, amelyben nem történt műtét, három beteg (5,1%) mindkét szemén diabeteszes retinopathia fejlődött ki, ugyancsak három betegen (5,1%) a meglévő kétoldali retinopathia rosszabbodott. „Egyensúlyban” lévő diabeteszes betegeinken a cataractaextractio + műlencse implantáció után a zavartalan műtét és a komplikációmentes gyógyulás ellenére az esetek 25%-ában „romlott” a retina állapota. A nemoperált betegek csoportjában a retina állapotának rosszabbodása 17% volt. Következtetés: Diabeteszes betegeken végzett cataracta műtét retinopathia keletkezését indukálhatja, vagy annak progresszióját gyorsíthatja. Kulcsszavak: diabetes mellitus, diabeteszes retinopathia, cataracta-extractio, műlencse implantáció Development or progression of nonproliferative diabetic retinopathy following extracapsular cataractextraction and IOL PC implantation Purpose: Our intention was to determine whether extracapsular cataract-extraction and IOL PC implantation in diabetic patients induces a development or progression of diabetic retinopathy. Patients and methods: 59 patients (14 1st type, IDDM; 45 Und type, VIDDM) who underwent cataract extraction and IOL PC implantation on only one eye were followed up. At the operation the patients were in balanced carbohydrate metabolism. Fundus examination was performed before the operation and on the following 4th- 5th days and later (in 3, 6, 12 and 24 months). A separate group (30 patients, 9 1st type, 21 Und type) was formed from diabetic patients without any cataract operation. Results: Diabetic retinopathy developed only on the operated eye in seven cases (11 ,9%); retinopathy that had already existed progressed in six patients (10,2%). In the group where operation did not occur, diabetic retinopathy developed on both eyes in three patients (5,1 %); bilateral retinopathy worsened in further three cases (5,1%). The state of retina deteriorated in 25,5% of the “balanced” diabetic patients despite of the undisturbed operation and uncomplicated postoperative recovery; this deterioration stayed in all cases in the range of non-proliferative retinopathy. The worsening in the group of nonoperated patients was 17%. Conclusion: Diabetic retinopathy can be induced or its progression can be accelerated by cataract-extraction. Keywords: diabetes, diabetic retinopathy, cataract extraction, IOL A diabeteszes betegek kezelésében lényeges előrelépést jelentett a monospecies, monokomponens, illetve humán inzulin terápia bevezetése, gondozásuk pedig egyre szervezettebben folyik. Életkilátásaik tehát örvendetesen javulnak: élettartamuk hosszabbodik, ennek következtében évről-évre nő azoknak a száma, akik cataracta-műtéten esnek át. Jogosan vetődik fel ezért az a kérdés, hogy diabeteszes betegeken a szemlencse műtéti eltávolítása provokálja-e retinopathia kialakulását, vagy annak progresszióját? Az irodalomban különböző tapasztalatokról olvashatunk [3, 6, 10, 11]. Ezért is, és a kérdés fontossága miatt egyébként is időszerűnek találtuk, hogy magunk is tanulmányozzuk: történik-e változás a diabetes mellitusos betegek retinájában a szürkehályogműtét + hátsócsarnoklencse implantáció után? Betegek és módszer Az elmúlt három évben fokozott figyelemmel kísértük azoknak a diabeteszes betegeinknek a sorsát, akiknek egyik szemén cataracta-extractiót és hátsócsarnok-lencse implantációt végeztünk. (A másik szemen az operáció ideje még nem érkezett el.) Ötvenkilenc betegünket (34 nő, 25 férfi, életkoruk 33-79 év) tudtuk folyamatosan ellenőrizni, a többiek rossz általános állapot és más, ismeretlen ok miatt nem jelentkeztek osztályunkon. A betegek egyensúlyban lévő szénhidrátháztartással kerültek műtétre. A betegek szubjektíve jól érezték magukat; microvasculáris, renális, cardiális komplikációt a kivizsgálást végző belgyógyász náluk nem talált. Jó anyagcsere állapotnak a 4,4-8,9 mmol/1 vércukortartományt, a Hgb A,C IDDM-nél 7,2-7,5 %, VIDDM-nél 7,2-8,2% értékeket fogadtuk el. Negyvenöt beteg VIDDM (II. típusú) diabéteszben „szenvedett”. Öt betegnél csak a szénhidrát bevitelt kellett korlátoznunk, 40 beteg a diétán kívül orális antidiabetikumra volt „beállítva”. Tizennégy betegnél IDDM (I. típusú) diabétesz állt fenn: ők inzulin (Actrapid, Monotard, Lente) kezelésben részesültek. Mindegyik betegen extracapsularis cataracta-extractiót végeztünk hátsó csarnoklencse implantációval. A limbusban corneoscleralis sebet készítettünk. A capsulotomia után a len-