Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)
1997-08-01 / 3. szám
Szemészet 134 (1997) 149-152 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. sz. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye Parabulbaris érzéstelenítéssel szerzett tapasztalataink a hátsó segmentum sebészetében Milibák Tibor Közlésre érkezett: 1996. 12. 19. Közlésre elfogadva: 1997. 05. 01. Háttér: A műtéti technika fejlődése és a lokális anesztézia módszereinek változása az elmúlt évtized során lehetővé tette, hogy a szem hátsó segmentumában végzett műtétek egy részét helyi érzéstelenítésben végezzük el. A klasszikus retrobulbaris anesztézia mellett mind nagyobb teret hódít a kevesebb kockázattal járó alternatív technikák alkalmazása. Módszer: Negyvenegy, parabulbaris érzéstelenítés alkalmazásával történt, a szem hátsó segmentumában végzett beavatkozás tapasztalatait összegezzük a lokális anesztézia szempontjából. Következtetés: A hátsó segmentum területén végzett beavatkozások egy része elvégezhető helyi érzéstelenítés alkalmazásával. A parabulbaris érzéstelenítést kevés kockázattal járó, megbízható, nagy hatásfokú módszernek tartjuk a hátsó segmentum műtétéinek elvégzésére. Kulcsszavak: hátsó segmentum műtétek, lokális anesztézia, parabulbaris anesztézia Experiences with the parabulbar anaesthesia in the surgery of the posterior segment ot the eye Background: Recent development in the methods of the parabulbar anaesthesia may give rise to an increasing number of operations under regional anaesthesia in the posterior segment of the eye. The aim of seeking alternative methods of regional anaesthesia is to reduce the considerable risks of the classic retrobulbar way. Method: Results of 41 parabulbar anaesthesia are summarized in the field of the posterior segment of the eye. Conclusion: The parabulbar anaesthesia seems to be a safe and effective method, which can be used in both retinal detachment surgery and vitrectomy procedures. Keywords: posterior segment of the eye, parabulbar anaesthesia Bevezetés A hátsó segmentum műtétjeinél a műtéti technika javulása, a műtéti idő jelentős csökkenése, az ápolási idő rövidülése, az egy napos sebészet, illetve az ambulanter végzett műtétek lehetőségének felmerülése azzal az igénnyel járt, hogy ezen műtétek egy részét helyi érzéstelenítésben végezzék [II]. A retrobulbaris érzéstelenítés ismert komplikációi miatt [1, 4, 8, 13, 14], illetve az elülső segmentum alternatív regionális érzéstelenítésével nyert kedvező tapasztalatok birtokában, az utóbbi években a hátsó segmentum területén egyre gyakrabban végeznek műtéteket parabulbaris [17] esetleg subtenon '[15] érzéstelenítésben. Klinikánkon az elmúlt évek során a helyi érzéstelenítésben történő hátsó segmentumon végzett beavatkozásoknál parabulbaris és retrobulbaris érzéstelenítés kombinációját alkalmaztuk. Bár tapasztalataink kedvezőek voltak, ezen érzéstelenítési mód mellett több órás, a külső szemizmok erős húzásával járó beavatkozásokat is tudtunk fájdalommentesen végezni, olyan szemeken is, amelyek korábban ablatio ellenes műtéten estek át. A lokális anesztézia kockázatának csökkentése érdekében az utóbbi időben a retrobulbaris komponens elhagyásával, a tisztán parabulbaris érzéstelenítési módra tértünk át. Közleményünkben ezzel szerzett első tapasztalatainkról számolunk be. Betegek és módszerek Az 1996. július 30. és szeptember 2. között klinikánkon végzett műtétek közül kiemeltük azokat a hátsó segmentum területén végzett beavatkozásokat, amelyeket a szerző végzett helyi érzéstelenítésben. 35 beteg 36 szemén végeztünk 41 beavatkozást. Az érzéstelenítés minden alkalommal parabulbaris technikával történt. Ezek közül 8 beteg 8 szemén 9 korábbi beavatkozást végeztek: 3 tervezett extracapsularis katarakta extractio és hátsó csarnok műlencse beültetés, 1 elülső csarnok műlencse beültetés, 3 pars plana vitrectomia és 2 bedomborításos ablatio ellenes műtét. A betegek kormegoszlását az /. táblázatban mutatjuk be. Átlagéletkoruk 56,7 év, a legfiatalabb 23 éves, a legidősebb 78 éves volt. A fiatal betegek a műtét körülményeinek tisztázása után saját maguk kérték a helyi érzéstelenítésben történő műtétet. A betegek közül 8 szenvedett diabéteszben (7 inzulin dependens, 1 nem inzulin dependens diabetes mellitus), 4 volt hypertoniás és 3 esetben fordult elő infarctus myocardii az anamnézisben. I. táblázat Parabulbaris érzéstelenítésben operált betegek kor szerinti csoportosítása Korcsoport Betegek száma 20-30 év 2 30^40 év 2 40-50 év 10 50-60 év 10 70-80 év 11 60-70 év 6 Összesen: 41 A 11. táblázatban, a műtéteket fajta szerint csoportosítottuk. Egyszerű és összetett beavatkozások is történtek. Ä III. táblázatban a műtéti idő hosszát tüntettük fel. A műtétek átlagos időtartama 59,5 perc volt, a legrövidebb 10 percig, a leghosszabb 120 percig tartott. Érzéstelenítési technika Az érzéstelenítést 0,4% Humacain cseppentését követően transpalpebralisan végeztük. Először temporálisan alul IV vagy VIII óra irányában az orbitaszél fölött hatoltunk az intraorbitális
