Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)

1997-05-01 / 2. szám

Szemészet 134 (1997) 117-118 A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának (Igazgató: Kolozsvári Lajos egyetemi tanár) közleménye Javal-Schioetz és automata kézi keratometer pontosságának összeha­sonlító vizsgálata műlencse tervezés kapcsán Horóczi Zoltán, Gyetvai Tibor, Kolozsvári Lajos Közlésre érkezett: 1997. január 8. Közlésre elfogadva: 1997. április 4. A szerzők megvizsgálták egy új automata kézi keratometer és a hagyományos Javal-Schioetz féle ophthalmometer pontosságát és használhatóságát műlen­­cse tervezés során. Ismert sugarú teszt tárgyon, ismeretlen törőerejű, ép corneán, valamint 53 beteg 103 szemén végeztek mérése­ket mindkét készülékkel. A kapott eredményeket egysze­rű statisztikai módszerekkel hasonlították össze. A két készülékkel végzett mérések eredményei között klinikai­­lag számottevő eltérést nem találtak. A kézi automata keratometert pontosnak, megbízható­nak tartják, továbbá számos gyakorlati előnyét ismerte­tik, amelyek egyszerűbbé, könnyebbé teszik a műlencse tervezést. Kulcsszavak: keratometria, műlencse tervezés Comparative study of the accuracy of the .Javal- Schioetz ophthalmometer and a hand-held autokerato­­meter for intraocular lens calculation The authors compared the accuracy and utility of a new type of hand-held keratometer and a traditional Javal- Schioetz ophthalmometer, in the course of intraocular lens calculation. Both instruments were used to measure a known-ra­dius test object, a healthy cornea with unknown refractive power, and 103 eyes of 53 patients. Results were com­pared by simple statistical analysis. There were no clinically significant differences between the results from the two instruments. The hand-held autokcratometer was found to be accu­rate and reliable, and it can make the practice of intraocu­lar lens calculation easy. Keywords: keratometry, intraocular lens calculation Műlencse beültetés előtt a lehető legpontosabban meg kell terveznünk a majdani, műtét utáni fénytörés mértékét. A beülte­tendő műlencse dioptria értékének meghatározásához a bulbus tengelyhosszának, a műlcncse А-konstansának vagy a posztope­ratív csarnokmélységnek és a cornea törőerejének ismeretére van szükségünk [1,2]. A cornea törőerejét legpontosabban telecentrikus keratome­terrel lehetséges megmérni, melynél a mérési eredmény függet­len a cornea és a műszer távolságától [3]. Klinikánkon azonban a hagyományos Javal-Schioetz féle ophthalmometert használ­juk, ezzel mérjük meg a cornea törőerejét két egymásra merőle­ges tengelyben. A közelmúltban megjelent egy új automata kézi keratometer. Kíváncsiak voltunk, vajon ez a kicsi, egyszerűen és könnyen kezelhető szerkezet mérési pontosságban is felveszi-e a versenyt a megszokott, nagyobb méretű társával. Módszer Összehasonlító vizsgálatokat végeztünk azAlcon Renaissance típusú kézi automata keratometerével és egy klasszikus Hamblin, Shin Nippon gyártmányú Javal-Schioetz féle ophthalmometerrel. Először ismert sugarú fém teszttárgyon végeztünk méréseket [4]. A fémgolyó görbületi sugara 42,5 D-nak felelt meg. Mind­két készülékkel 20-20 mérést végzett egy vizsgáló személy. Ezt követően ismeretlen törőerejű, ép corncát mértünk meg mindkét tengelyében, egyébként a fentihez mindenben hasonló módon, azaz ugyanaz az egy vizsgáló személy szintén 20-20 mérést végzett. Harmadik vizsgálatként 53 műlcncse tervezésre érkezett bete­günk 103 szaruhártyáját mindkét műszerrel megmértük. Ezeket a méréseket három személy végezte. Az első két esetben a 20 mérést átlagoltuk, szórását kiszámítottuk. A harmadik esetben mind az automata készülékkel, mind a hagyományos ophthalmometerrel mért adatokat átlagoltuk, és ezt a két adatot hasonlítottuk össze. A jól értékelhető eredményekre való tekin­tettel mélyrehatóbb statisztikai analízist nem tartottunk szüksé­gesnek. Eredmények Mérési eredményeinket az /-///. táblázatban foglaltuk össze. A teszt tárgyon végzett mérések átlaga mindössze 0,007-del különbözött egymástól (1. táblázat). Az azonos corneán mért értékek az előbbinél jelentősebben eltértek, elérték a tizedes nagyságrendet, és természetesen a szó­rás is nagyobb lett (II. táblázat). A harmadik esetben vizsgált nagyszámú különböző törőerejű I. táblázat Ismert sugarú (42.5 D) fémgolyón végzett 20 mérésből álló sorozat átlaga és szórása Automata 42.482 ± 0.09 D Javal-Schioetz 42.475 ± 0.08 D II. táblázat Egyazon szemen végzett 20 mérésből álló sorozat átlaga és szórása két egymásra merőleges tengelyben Automata 42.352 ± 0.14 D 42.986 ± 0.24 D Javal-Schioetz 42.462 ± 0.22 D 42.962 ± 0.29 D

Next

/
Thumbnails
Contents