Szemészet, 1997 (134. évfolyam, 1-4. szám)
1997-05-01 / 2. szám
118 Szemészet 134 (1997) III. táblázat 57 betegünk 103 szemén végzett összehasonlító mérések átlaga Automata 43.751 D Javal-Schioetz 43.722 D comeák átlagos törőerejét összehasonlítva 0,021 D különbséget találtunk (III. táblázat). Ezen mérések során a legkisebb eltérés a két műszer eredménye között 0,00 D volt, míg a legnagyobb eltérés 0,88 D. Megbeszélés Mérési eredményeink és azok egyszerű statisztikai feldolgozásai azt mutatják, hogy a kézi automata keratometer műlencse tervezéshez ugyanolyan pontossággal alkalmazható mint a klasszikus ophthalmometer. A második mérési sorozatnál talált 0,11 D különbség esetében is kérdéses vajon melyik készülék is a pontosabb, tekintve, hogy a teszt tárgyon végzett vizsgálatok esetében nem mutatkozott eltérés. Ez a 0,11 D hiba a gyakorlati élet szempontjából nem jelentős, hiszen kb. 0,05 D-val változtatja meg a posztoperatív fénytörést [5, 6]. A harmadik vizsgálatnál, a különböző törőerejű comeák esetében, a két műszer eredménye közötti eltérés 0-0,88 D volt. átlagosan ez az eltérés 0,021 D, azaz elhanyagolhatóan kicsi. Az új készülék amellett, hogy legalább olyan pontosnak bizonyult mint a régi, számos előnnyel rendelkezik. Tekintettel arra, hogy mechanikusan mozgó alkatrészt nem tartalmaz, a mérés tisztán elektronikus úton történik, kalibrációt nem igényel. Legfontosabb azonban az, hogy a beteghez vihető. Idős, nehezen mozgó rosszul látó betegek esetében a műlencse tervezést egyszerűbbé, gyorsabbá, és az orvos számára is kényelmesebbé teszi. A mérés fekvő betegen is elvégezhető. Japán kutatók a keratometriás értékekben nem találtak eltérést attól függően, hogy a vizsgált személy milyen testhelyzetben volt . Ilyenformán újszülöttek és kisgyermekek is vizsgálhatók a készülékkel, bár ennek igazi jelentősége nem a műlencse tervezésben van [8]. Biztató eredményekről számolnak be cadaver donor corneák törőerejének meghatározása kapcsán [9]. Ez megkönnyíthetné a keratoplasztikával egybekötött műlencse beültetések esetén a lencse törőerejének kiszámítását. Összességében elmondhatjuk, hogy az új kézi automata keratometer pontos, megbízható, a műlencse tervezés során jól használható készülék. Irodalom 1. Vörösmarthy D.; A szembe ültethető műanyaglencse optikai tervezése. Szemészet, 120, 5-15 (1983). 2. Ko/ilin R. S., Gersten M., Modes В. L: Real Time Ophthalmic Ultrasonography and Biometry Slack, Thorofare, 1985. 3. Németh J.: Szemészeti ultrahangdiagnosztika és biometria. Nyctalus Orvosi Kiadó, Budapest, 1996. 4. Davis L ./., Dresner M. S.: A comparison of the EH-270 corneal topograpper with conventional keratometry CLAO J. 17(3), 191-6 (1991). 5. Németh J., Gyenes A., Magyari M„ Süveges I.: A műlencsetervezés hibaforrásai. Szemészet, 129, 78-8 (1992). 6. McEwanJ. R„ Massengill R. К., Friedei S. D.: Effect of keratometer and axial lenght measurement errors on primary implant power calculations J. Cataract. Refract. Surg. 16(1) 61-70 (1990). 7. Futoshi Taketani, Mototsugu Saishin, Hiroshi Uozato: Clinical use of hand-held autokeratometer XXVIIth. International Congress of Ophthalmology Toronto, Canada, 1994 8. Harvey E. M„ Miller J. M., Dobson V: Reproducibility of corneal astigmatism measurement with a hand held keratometer in preschool children Br. J. Ophthalmol. 79(11), 983-90 (1995). 9. Dave A. S., McCulley J. P.: Demonstration of feasibility of application of a portable keratometer to cadaveric donor corneas Cornea 13(5), 379-82 (1994). Cím: Dr. Horóczi Zoltán SZAOTE Szemészeti Klinika Szeged 6701, Pf.: 407.
