Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-02-01 / 1. szám
Szemészet 133 (1996) 35-37 A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinika (igazgató: Kolozsvári Lajos egyetemi tanár) Augenklinik der Medizinischen Fakultat der Universität Rostock (Direktor: Prof. dr. med. R. Guthoff)* közleménye Az akkomodáció vizsgálata ultrahangbiomikroszkóppal Horóczi Z., Bacskulin A. *, Guthoff R. * Kolozsvári L. Emberi szemen a corpus ciliare alakváltozása akkomodáció során ez ideig in vivo nem volt megfigyelhető. A szerzők új módszert alkalmaztak ultrahang-biomikroszkóp igénybevételével. Öt 30-35 éves férfi ép bal szemét vizsgálták Humphrey UBM 840 típusú ultrahangkészülék 50 MHz-es kézifejével. Az akkomodációt előzetesen meghatározott erejű konkáv lencsével váltották ki. A kapott változást videofelvételen rögzítették. A videoszalagról, a sugártest változó formájú keresztmetszete miatt, szummációs képeket készítettek mind távolra, mind közeire alkalmazkodás alatt. A képeket kiértékelve lényegében az állat- és post mortem in vitro kísérletekkel egyező eredményre jutottak. A sugártest az akkomodáció során centrális irányba és kissé előre mozdult. A későbbiekben pontosabban, számítógépes képfeldolgozást tartanak szükségesnek. Amennyiben ez megoldhatóvá válik, a módszerrel további, az akkomodációval összefüggő kérdésekre kaphatunk választ. Kulcsszavak: akkomodáció, corpus ciliare, ultrahangbiomikroszkóp Ultrasound biomicroscopy of the accomodation Up to now in human eye the change of the shape of the ciliary body during accomodation has not been detected in vivo. A new method has been developed with ultrasound biomicroscopy. Healthy left eyes of five men of the age 30-35 were examined by a 50 MHz transducer of a Humphrey UBM 840 ultrasound equipment. The accomodation was induced by a concave lens with a refractive power determinated previously. The results were recorded on video tape. Summerized images of the video tape were made before and after the accomodation, because of the irregular shape of the ciliary body. Evaluating the pictures, the results correlated with the results of the examinations performed on animals and post mortem in vitro. During the accomodation the ciliary body moved centrally and forward. Further on it would be necessary to have more exact computer analysis. After having this computer analysis, the method is suitable for solving further problems in connection with accomodation. Keywords: accomodation, ciliary body, ultrasound biomicroscopy Az akkomodáció mechanizmusát Young írta le először 1801- ben [1]. 1851-ben Helmholtz megalkotta az úgynevezett relaxációs elméletét [2], miszerint az akkomodáció során a zonulák engedik, hogy a lencse a szükséges mértékben gömbölyűbbé váljon. Fincham ezt 1937-ben megerősítette [3] és az alkalmazkodásról ma is ez a leginkább elfogadott nézet világszerte. Tscherning 1900-ban állt elő úgynevezett kompressziós elméletével [4]. Szerinte az akkomodáció során a corpus ciliare a zonulák közvetítésével nyomást gyakorol a lencse equatorára, és ennek hatására változik meg a lencse alakja. Ez utóbbi elméletnek is vannak további hívei [5], így még napjainkban sem végleg eldöntött, hogy mi is a zonulák szerepe valójában, illetve hogyan változik a corpus ciliare az akkomodáció során. Ez utóbbi kérdésre már számos állatkísérlet és post mortem in vitro vizsgálat próbált választ adni. Igen szellemes Hensen és Völckers (1873) vizsgálata [6]. A corpus ciliareba egyszerű tűt szúrtak a sclerán át, és ennek szabadon álló vége a sugártest összehúzódásakor hátrafelé mozdult. A sugártestnek tehát előrefelé kellett helyeződnie. Emberi szemen azonban, in vivo, ez idáig még nem volt mód megfigyelni a sugártest működését. Egy új műszerrel, az ultrahang-biomikroszkóppal ez lehetővé vált. A már ismert szemészeti ultrahang készülékeknél lényegesen magasabb frekvenciával (50 MHz) dolgozó műszer penetráló képessége megközelítően 4 mm, felbontóképessége kb. 60 mikron [7]. A szem felszínes képleteiről nagy felbontású képet ad. Ez lehetővé teszi a corpus ciliare alakjának részletes megfigyelését. Pavlin a közelmúltban megjelent könyvében összefoglalja az ultrahang-biomikroszkóppal kapott eddigi vizsgálati eredményeit [7]. Az ép szem anatómiájáról, így a corpus ciliare képéről is beszámol, azonban az akkomodáció során létrejövő változásokat nem írja le. Jelen munkánk ezt a hiányt kívánja pótolni. Módszer Öt 30-35 éves, emmetropiás, isometropiás, egészséges férfi bal szemét vizsgáltuk. Vizsgálat előtt minden esetben megmértük az akkomodációs képesség nagyságát Duane módszere szerint [8]. Ezt követően alanyaink bal szemét vizsgáltuk ultrahanggal. Ehhez Humphrey UBM 840 típusú készülék 50 MHz-es lineáris kézifejét használtuk. Csatoló közegként sclerális kagylóba helyezett 0,5% Methocel szolgált. A corpus ciliare felett kb. 3 óra irányában két sebészi varrótűből készített markert rögzítettünk szövetragasztóval. Az 1. ábrán jól látható a két tű akusztikai keresztmetszete. Ez a két episclerális, a vizsgálat során állandóan látható tájékozódási objektum biztosította, hogy az akkomodáció folyamán ugyanazon helyen történjen a vizsgálat. Ezenközben a jobb szem vetített fixációs jelre figyelt, amelyet távolra tekintéskor kissé laterális irányba helyeztünk azért, hogy a bal szem helyzete ultrahangvizsgálatra megfelelő legyen. Az alkalmazkodást a mért akkomodációs képességnek megfelelő erősségű konkáv lencsével váltottuk ki (6,0 D- 9,0 D). A konkáv lencse alkalmazásával egy időben a fixációs jelet mediális irányba mozdítottuk el a convergentia csökkentésére, ezáltal a másik, a bal szemen a vizsgált terület kevésbé mozdult el a transducer alatt. A vizsgálatokról fénykép és videofelvételek készültek. A corpus ciliare ultrahang-biomikroszkópos képét az /. ábrán mutatjuk be. Eredmények A corpus ciliare sajátos anatómiai formája következtében a készülékünkkel kapott metszetek formái nagy változatosságot mutattak. Ha a metszet síkja egy processuson keresztül haladt, a sugártest lényegesen nagyobbnak tűnt, mint amikor a processus
