Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-02-01 / 1. szám
3 6 Szemészet 133 (1996) 1. ábra. A corpus ciliare ultrahang-biomikroszkópos képe. c - cornea, s - sclera, i - iris, eb - corpus ciliare, m - marker, nyíllal jelöltük a selerasarkantyút és vastag vonallal a sclera belső felszínét, melyekhez viszonyítva készítettük el a szummációs rajzokat széli részét, vagy éppen két nyúlvány közti mélyedést sikerült ábrázolni. A kézifej és a bulbus legkisebb mozgása is elegendő volt ahhoz, hogy a metszési síkok folyamatosan változzanak. Ebből adódóan a távolra tekintéskor (2. a, b ábra) és a közeire tekintéskor kapott képek (3. a, b ábra) nem voltak összehasonlíthatók. Ugyanezen ok miatt tekintettünk el a Pavlin által bevezetett, a csarnokzug, az íriszgyök és a corpus ciliare jellemzésére szolgáló távolságok mérésétől [7]. 2. a, b ábra. A corpus ciliare ultrahang-biomikroszkópos képei távolra tekintéskor. A metszési síktól függően változik a sugártest alakja. A 2 a. képen jól látható a processus ciliaris, míg a 2. b képen alig jelenik meg Ahhoz, hogy az akkomodáció előtti állapot összehasonlíthatóvá váljék az akkomodáció utáni állapottal, valami módon összegezni, átlagolni kellett a sugártest különböző részeiről kapott képeket. A videofelvétel képkockáiról az eltérő metszeteket egy átlátszó fólián egymásra rajzoltuk. A selerasarkantyú és a sclera vonala állandónak tekinthető, így ezekhez viszonyítva történt az összegzés (1. ábra). 10-15 különböző képet másoltunk egybe, mind távolra tekintő, mind közeire alkalmazkodott állapotban. A 3. a, b ábra. A corpus ciliare ultrahang-biomikroszkópos képei közeire alkalmazkodáskor is jelentősen különböznek a metszési síktól függően, ezért a 2. ábra képeivel közvetlenül nem vethetők össze
