Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)

1996-08-01 / 3. szám

158 Szemészet 133 (1996)

sonlítása korrekció nélkül nem lehetséges.

Egy kétdimenziós (x-y síkú) kép rögzítése 0,032 másodpercig tart, ezalatt 256x256 képpontot digitalizál a program. A fókuszsíkváltás frekvenciája 20 Hz, így a 32 síkot 1,6 másodperc alatt vizsgálja meg a gép. Ez utóbbi adat nem pusztán technikai jelentőségű: az 1,6 másodperc még nem túlságosan hosszú idő a folyamatos fixáláshoz, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy mérésre alkalmas képet kapjunk. Az x-y síkban scannelt terület nagyságát három lehetőség közül választhatjuk ki: 10x10 fokos, 15x15 fokos és 20x20 fokos látószögeket használhatunk. Mivel a képpontok száma állandó, a nagyobb látószög kisebb x-y síkú feloldóképességgel jár együtt. A papilla mérésére ál tálában alkalmazható a 10x10 fokos látószög. Ez esetben egyetlen képpont szélessége körülbelül 11 pm.

A megvizsgált legfelső (leginkább az üvegtest felé eső) és legmélyebb sík közötti távolságot a képrögzítés előtt megközelítő pontossággal meg kell határozni, hiszen az excavatio mélysége egyénenként különböző. Ha például nem „érünk le” az excavatio fenekére, nem lehetséges a térfogatának mérése. Az első és utolsó fókuszsík közötti távolság 0,5 mm és 4,0 mm között állítható be 0,5 mm-es lépésekkel. Tekintettel arra, hogy a ztengely mentén (azaz mélységi irányban) kizárólag 32 „szelet” elemzése végezhető el, érthető, hogy egymáshoz közeli első és utolsó fókuszsík esetén a „szövetszeletek” közötti távolság kisebb, a fókuszsíkok nagyobb távolsága esetén nagyobb. Az egymást követő fókuszsíkok között a távolság így 16 és 130 pm között változhat.

A mérési pontosság elméletileg 10 pm, azonban az erek pulzációja miatt a gyakorlatban 25-30 pm pontossággal kell számolni [2, 3, 4, 8].

Pupillatágításra a vizsgálathoz nincs szükség. A gyári leírás szerint 1 mm pupillaátmérő elegendő lehet a vizsgálathoz, és enyhe cataracta sem teszi lehetetlenné a képkészítést. Saját tapasztalatom szerint azonban ilyen esetekben korántsem mindig lehetséges a gép által elfogadott, azaz méréshez, kiegyenlítéshez és átlagoláshoz megfelelő minőségű topográfiás képet nyerni. A kisebb, legfeljebb egynegyed képméretnyi elmozdulást a program kiegyenlíti, nagyobb szemmozgás esetén a regisztrátum elemzésre nem használható. Lehetőség van továbbá arra, hogy három vagy több elemzett topográfiás kép automatikus kiegyenlítése, fedésbe hozása révén átlagolt képet és átlagolt adatokat nyerjünk, tároljunk, vagy új szempontok szerint elemezzünk. Szintén lehetőség van arra, hogy az időben később készült regisztrátumból (vagy átlagolt regisztrátumból) kivonjunk korábbi egyedi vagy átlagolt képeket, és a változást (pl. glaukómás progresszió) számszerűen elemezzük.

Képrögzítés, minőségellenőrzés

Képrögzítés előtt meg kell mérni a vizsgálati személy fénytörését, és az esetleges fénytörési hiba sphericus komponensét a kapcsolótáblán be kell állítani. A fénytörés meghatározását hosszabb időszak után sorra kerülő ismételt vizsgálat előtt újra el kell végezni, hiszen a refrakció változása téves mérési eredményhez vezet, ha a korábbi fénytörést vesszük tekintetbe. A megvilágító lézerfényt a pupilla centrumába vetítjük, és beállítjuk a vizsgálandó képletet. A retina rostrétegét élesre, majd az intenzitást és a szenzitivitást szabályozó gombokkal fényesre állítjuk úgy, hogy telített („túlexponált”) ne legyen a kép.

Tekintettel az excavatio mélységének különbségére, glaukómás szemen a scannelés mélysége általában 2,5 mm, nem glaukómás szemen 1,5 mm körül alakul. A képrögzítést követően a képernyőn azonnal megjelenik a 32 fókuszsíknak megfelelő 32 kép, melyet a használati leírásban szereplő szempontok szerint minőségileg elemezni kell. Ettől függetlenül, részletes írott utasítás is megjelenik a képernyőn. Ennek alapján a beállítást (scannelési mélység, dioptriaérték, szenzitivitás, intenzitás stb.) meg kell változtatni, és a képrögzítést az új beállítással kell megismételni mindaddig, míg a képernyőn „O. K.” minősítés jelenik meg. Az „O. K.” minősítés még nem jelent egyet az optimális képpel, a regisztrátumot a pislogás és a nagyobb szemmozgások kiszűrése céljából elemezni kell a menü megfelelő pontjai segítségével. Ha a fenti műtermékeket nem tartalmazza, a kép analizálható, tárolható.

Mindebből világosan látszik, hogy a képfelvétel egyáltalán nem mechanikus tevékenység, hanem sok figyelmet és időt igénylő eljárás, hiszen egyetlen pontos méréshez is átlagolható, azaz legalább három technikailag optimális regisztrátum rögzítésére van szükség [19].

Adatelemzés, mérési lehetőségek

Ahhoz, hogy a topográfiai képen mérhessünk, három alapfeltétel teljesítése szükséges. Mindenek előtt a referenciagyűrű (referenciasík) helyzetét kell meghatározni. Ez a sík képezi a z-1. ábra. Regisztrátum a kontúrvonal megrajzolása után. A kontúrvonal magasságát a program a regisztrátum alatt ábrázolja (részletes magyarázat a szövegben).

2. ábra. Az analizált kép képpontcsoportjainak z-tengely irányú magasságát a kontúrvonal megrajzolása után számszerűen is megtekinthetjük.

i