Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-08-01 / 3. szám
146 Szemészet133 (1996) I. táblázat A látóideg elülső részének vérellátása A látóideg elülső' részének szakaszai Vérellátás Véráramlási irány retrolamináris 1. arteria centralis retinae ágai centrifugális (a lamina cribrosa szintje mögött) 2. pia materből eredő' artériák centripetális lamináris 1. hátsó rövid ciliáris artériák centripetális (a lamina cribrosa ill. a Zinn-Haller gyűrű ágai szintjében) 2. a peripapilláris chorioideális artériás gyűrűből recurráló ágak centripetális prelamináris 1. a hátsó rövid ciliáris artériák (a chorioidea szintjében) chorioideális ágai ill. a peripapilláris chorioideális artériás gyűrű centripetális felszínes idegrostréteg 1. arteria centralis retinae és ágai centrifugális (a retina szintje) 2. cilioretinális artéria (ha jelen van) szektoriális 3. prelamináris hátsó ciliáris artériák (temporálisan) szektoriális A valódi keringéskárosodás NTG-ban azonban a látóidegfőt ellátó erek közül a kiserek betegsége. A látóideget közvetlenül a szemgolyó mögött (retrolamináris szakasz) egyrészt az arteria centralis retinae kezdeti szakaszából eredő artériák látják el, másrészt a pia materből eredő kisartériák táplálják. Ez utóbbi rendszer összefüggésben van az arteria ophthalmicaból eredő ágakkal, ugyanakkor részt vesznek benne azok a hátrafelé irányuló artériák is, melyek a látóideg lamináris és prelamináris szakaszát ellátó artériás gyűrűkből (lásd alább) indulnak ki. Ennek abban a tekintetben lehet jelentősége, hogy emelkedett szemnyomás esetén a lamináris és prelamináris látóideg szakaszok (a glaukómás károsodások elsősorban ezekben alakulnak ki) vérének egy része a rekurráló ereken keresztül esetleg hátrafelé, a jóval kisebb nyomás irányába távozhat el, és nem táplálja az említett szakaszokon a papillát [19]. A látóideg lamináris és prelamináris szakaszát ellátó ciliaris erek, ércsoportok, érgyűrűk és anasztomózisok megléte vagy hiánya, valamint elhelyezkedése rendkívül nagy individuális különbséget mutat [19]. Ez nagyban befolyásolja a keringési vizsgálatok eredményének értékelését, de magát a látóideg perfúzióját is [10, 19]. A sclera mögött erednek az arteria ophthalmicaból a hátsó rövid ciliaris artériák. Egyes ágaik a hátsó pólus és a középperifériachorioideális vérellátását biztosítják, mások a nervus opticus perfúzióját látják el. Ez utóbbiak száma változó, leggyakrabban egy mediális és egy laterális hátsó ciliaris artéria csoport fúrja át a látóideg mellett a sclerát, és hozza létre az intrasclerális peri papi 11 ári s artériás gyűrűt, a Zinn-Haller gyűrűt. A lamináris szakasz vérellátását a gyűrűből eredő és a papillához haladó, centripetális ágak biztosítják. Ugyanakkor a fent leírt, visszahajló artériás ágak egy része is e gyűrűből (inkomplett gyűrű esetén annak részeiből) ered. A hátsó ciliáris artériák továbbhaladnak a chorioideában, ahol centripetális ágaikkal a papilla prelamináris szakaszát látják el. Ellátási területeik nem fedik át egymást, közöttük vertikális elrendeződésű sávok (vízzáró zónák, watershed zones) maradnak. E területeken a chorioideális perfúzió rossz. Tekintettel arra, hogy a hátsó ciliaris artériák és a folytatásukként a chorioideában megjelenő artériák mind számban, mind pedig elhelyezkedésben nagyon változékonyak, a nagy vízzáró zónák helye és mérete is igen változatos. Amennyiben a papilla vagy annak egy része egy ilyen vízzáró zónában helyezkedik el (ez a helyzet a nyitott zugú glaukómás szemek 86%-ában), a prelamináris szakasz perfúziója valószínűleg csökkent [19]. A szemek egy részében a papilla körül egy chorioideális artériás gyűrű is kialakul a hátsó ciliáris erek chorioideális anasztomózisának következtében, azonban e gyűrű legtöbbször inkomplett, csupán egy-egy szakaszon található meg. A papillát tápláló kisartériáknak a chorioideális artériás gyűrű valamint a papilla között fekvő chorioidea kapillárisaival nincsen kapcsolatuk. Ez utóbbi capillarisok nem vesznek részt a papilla táplálásában. Bennük a véráramlás iránya a papillát tápláló arteriolákéval ellentétes, centrifugális, azaz a periféria felé halad. A belőlük származó vér vénás elvezetése egy chorioideális vénás gyűrűn át történik, ez a gyűrű mintegy 300 pm távolságra van a látóideg szélétől. Az ennél perifériásabb chorioidea vérét a vortex vénák vezetik el (szintén centrifugális áramlási irány). A hátsó ciliáris artériák elágazása elméletileg lehetőséget teremt arra, hogy a chorioideális keringés növekedése részben a papilla keringésének rovására alakuljon ki [19]. Az arteria centralis retinae a papilla lamináris és prelamináris szakaszának perfúziójában nem játszik érdemi szerepet. Ennek ellenére vizsgálata glaukómában indokolt (lásd alább), ugyanis véráramlásában hasonló változások játszódnak le glaukómában, mint a papillát tápláló ciliáris erekben, azonban azoknál sokkal jobban tanulmányozható. A látóideg legfelszínesebb szakasza, a felszínes idegrostréteg vérellátását az arteriacentralisretinae és ennek ágai, acilioretinális
