Szemészet, 1996 (133. évfolyam, 1-4. szám)
1996-02-01 / 1. szám
Szemészet 133 (1996) 9-12 A Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Orvostovábbképző Kar Szemészeti Klinika (igazgató: Hatvani István egyetemi tanár) és a Magyar Honvédség Központi Honvédkórház Szemészeti Osztálya* (ov. főorvos: Deák György) közleménye Implantációs írisz cysták kezelése lézerrel Vogt G., Hatvani /., Szigeti Z, Bátor Gy. * Az implantációs írisz cysták kezelésére számos lehetőség kínálkozik, de nehéz olyan módszert találni, ami minden esetben alkalmazható. A szerzők cataracta műtét után kialakult implantációs írisz cysta miatt nyolc beteget kezeltek lézerrel. A beavatkozás előnyeit és korlátáit elemzik. A cysta korai lézerkezelését javasolják, de csak akkor, ha lap szerinti epithel invázió jelei nem észlelhetők az elülső csarnokban. Recidiva három olyan esetükben nem fordult elő, ahol előszöracystátNd-YAG lézerfotodiszrupcióval perforálták, majd összefüggő argon lézer koagulumokkal teljesen destruálták. Kulcsszavak: implantációs iris cysta, lézerkezelés Laser treatment of the implantation cysts of the iris There are several ways to treat implantation cysts of the iris, however, which one of these should be applied to every different case still remains an open question. Eight patients with implantation cysts of the iris after cataract surgery were treated with laser. The authors describe the advantages and disadvantages of their method. They suggest early laser treatment of the cyst in absence of sheetlike epithelialization of the anterior chamber. There was no evidence of recurrence of the cyst at all in three cases where it had been punctured first with Nd-YAG laser photodisruption and then totally destroyed with Argon laser photocoagulation in a continuous pattern. Keywords: implantation cyst of the iris, laser treatment Perforáló sérülések és bulbusmegnyitó műtétek ritka szövődménye az implantációs írisz cysta (1. ábra). A kezdetben tünetmentesen növekedő, vagy csak enyhe panaszokat okozó cysták később a pupilla területét elzárhatják és így látásromlást, majd szemnyomás-emelkedést is okozhatnak. A csarnokba került epithelium sejtek nem csak cystát képezhetnek, hanem lap szerint növekedve bevonhatják a szaruhártya hátlapját, a csarnokzugot, az íriszt, de akár az üvegtest elülső felszínét, a pars planát vagy aretinát is. A lap szerinti epithelisatio kialakulása után fellépő befolyásolhatatlan szekunder glaukóma és iridocyclitis - operáció nélkül - a szem elvesztéséhez vezethet [15]. Jó látás a legradikálisabb műtéti beavatkozásokkal is csak ritkán őrizhető meg [10]. A bulbusba került epithelium sejtek szaporodásának harmadik, igen ritka formája elsősorban perforáld sérülések után alakulhat ki. Ilyenkor általában az elülső csarnokba implantálódott idegentest (pl. szempilla vagy bőrdarabka) körül szolid, tumorszerű képlet - epithelium gyöngy - formálódik [5, 12]. Az atraumatikus műtéti technikának, a jó sebzárásnak és varróanyagoknak köszönhetően a régebben 0,09-0,12%-ban 1. ábra. A sziirkehályog műtét után kialakult típusos implantációs írisz cysta felül helyezkedik el észlelt epithel benövés ma már ritkábban fordul elő, de jelentősége nem csökkent [2,4,5,15]. E komplikáció súlyosságát jelzi, hogy a szürkehályog műtétek szövődményei miatt eltávolított szemek 16-26 %-ában epithel invázió vezetett az enucleatióhoz [7, 15]. A kórlefolyás az írisz implantációs cystái esetében kedvezőbb, mint a lap szerint növekvő epithel invázió észlelésekor [6, 14,15]. Az implantációs írisz cysták kezelésének számos lehetősége közül jelen közleményünkben a lézerterápia előnyeit és korlátáit mutatjuk be 8 eset kapcsán szerzett tapasztalataink alapján. Betegek és módszerek Az elmúlt 10 évben a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Szemklinikáján implantációs írisz cysta miatt 8 különböző intézetben operált beteg egy-egy szemén végeztünk lézerkezelést. Valamennyi esetben korábban cataracta műtét történt műlencse-beültetés nélkül. Az anamnézisben perforáló szemsérülés nem szerepelt. Intracapsularis hályogkivonást 6, extracapsularis cataracta extractiót 1 esetben végeztek. Cataracta congenita miatt 1 betegen lineáris extractio történt. Lézerkezelésre 6 esetben azért került sor, mert a cysta a pupilla területét takarta és látásromlást okozott. A másik két esetben pedig a cysta fokozatos növekedése miatt, a még panaszmentes beteg korai lézerterápiája mellett döntöttünk. Mind a 8 beteget tájékoztattuk a kialakult elváltozásról, és felvilágosításuk után az alternatív terápiás lehetőségek közül mind a nyolcán a lézerkezelést választották. A látásromlás kialakulása, ill. a cysta észlelése előtt hét beteg gyakorlatilag panaszmentes volt, csak néhányuk számolt be enyhe diszkomfort érzésről. Szekunder glaukómát, iridocyclitist - az alábbiakban részletezett Down-kóros betegtől eltekintve - nem észleltünk, a cysták bennéke tiszta volt. A congenitális cataracta miatt 29 évvel korábban operált Down-kóros fiatalember bal szemén kialakult implantációs cystában sűrű, hypopyonszerűen leülepedett izzadmányt találtunk és az iridocyclitist szemnyomás-emelkedés (28 Hgmm) is kísérte. Eseteink közül cystaképződést a szürkehályogműtét után leghamarabb 4 hónappal észleltünk, míg a fent említett fiatalember esetében csaknem 3 évtizeddel a műtét után. A betegekre vonatkozó adatokat táblázatban tüntettük fel (1. táblázat). A kezeléseket Coherent Medical gyártmányú 930 argon lézer és 7970 YAG lézerkészülékkel végeztük. Az első beavatkozáskor még csak argonkék lézerrel (System 900 Argon Laser Photocoagulator, Coherent Medical) rendelkeztünk. A cysta első és hátsó falát nem konfluáld gócokkal addig zsugorítottuk, amíg az optikai tengely szabaddá nem vált. A többi esetben a kezelést
