Szemészet, 1995 (132. évfolyam, 1-4. szám)
1995-02-01 / 1. szám
Szemészet 132 (1995) 7-10 A Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinika (igazgató: Berta András egyetemi tanár) közleménye Ruthenium 106 izotóppal irradiált intraocularis daganatok kiegészítő lézerkezelésével nyert tapasztalataink Damjanovich Judit, Berta A. A debreceni Szemklinikán 1986 és 1993 között intraocularis daganat miatt Ruthenium-irradiációval kezelt betegeink közül 24 esetben végeztünk kiegészítő lézerkezelést. Betegeinket átlagosan 3 évig követtük, de 14 esetben a követési idő 3 évnél hosszabb volt. Minden betegnél sikerült a látást is megőrizni. Nyolc betegünknél alakult ki lapos heg az irradiált tumor területén. Két betegünknél enucleatiora kényszerültünk, egyiküknél távoli metasztázist találtunk. Kulcsszavak: Ruthenium-irradiáció, kiegészítő lézerkezelés Our experiences with the additional laser photocoagulation of intraocular tumours treated by Ruthenium irradiation Between 1986 and the end of 1993 24 patients with intraocular tumor were treated with Ruthenium irradiation and additional laser photocoagulation, in the Department of Ophthalmology University Medical School of Debrecen. The average follow up period was 3 years. The tumours in 14 patients were controlled for more than 3 years. All the patients are alive and have a seeing eye, eight developed flat scars. The irradiated eyes of two patients had to be enucleated one of them has distant metastasis. Keywords: Ruthenium irradiation, additional laser photocoagulation Bevezetés Az arra alkalmas szemfenéki daganatok kezelését világszerte egyre gyakrabban végzik sugárzó izotópot tartalmazó applikátorokkal [1, 2, 7, 9, 10, 13, 14, 15]. Adebreceni Szemklinikán 1986 óta foglalkozunk intraocularis daganatok Ruthenium 106 izotópot tartalmazó applikátorokkal történő konzervatív kezelésével. Ezen terápiás eljárással a beteg életkilátásának rontása nélkül a szem, és gyakran a látás is megőrizhető. Az applikációt követő rendszeres kontrollok során az irradiáció kiegészítésére szükség esetén lézer fotokoagulációt végzünk. A fotokoaguláció során az abszorbció mértékét elsősorban a lézerfény hullámhossza, illetve az elnyelő közegben levő "•entanyagok színe határozza meg [3, 12, 16]. " lézer kékeszöld, vagy zöld sugarai a szemfenéken ‘■na és a chorioidea nagyobb ereket és kapillárisokat tartalmazó rétegeiben (a hemoglobin jól abszorbeálja az argon lézer fényét). Az argon lézer viszonylag alacsony penetranciája miatt gyakorlatilag csak a daganat felszínének koagulálására alkalmas. A krypton lézer vörös fénye kisebb részben a retina pigmentepithel rétegében, nagyobb részben a chorioidea pigmentsejtjeiben nyelődik el. Nagyobb a penetráló képessége, a tumor mélyebben fekvő részeinek elpusztítására is alkalmas [3, 8]. A retina daganatainak lézerkezelése vagy a daganatot tápláló erek lezárásával, vagy a daganat direkt koagulálásával lehetséges. A chorioidea melanomái, retinális angiomák és angiomatózisok kezelhetők jól fotokoagulációval. Az erek elzárására inkább argon lézer, a tumorszövet elpusztítására inkább a krypton lézer alkalmas [3, 8, 12]. A krypton vörös fény abszorbcióját az erekben a hemoglobin oxigéntelítettsége befolyásolja, a redukált hemoglobin nagyobb mértékben képes elnyelni, mint az oxidált hemoglobin. Minden olyan hatás, amely a lézerrel kezelendő területen stázist tart fent, javítja a krypton vörös fény elnyelődését a chorioideális erekben [3, 8]. Ezzel magyarázható az, hogy a kiegészítő lézerkezelés hatásfokát maga a Ruthenium-irradiáció által okozott hegesítő hatás - stázis keltése révén - fokozza [3]. A krypton lézer vörös fénye jól abszorbeálódik a melanint tartalmazó sejtekben is, így a daganatsejtek közvetlen elpusztítására is alkalmas. A chorioidea melanomák sugárérzékenysége oxigénellátottságuktól függ. Ha az irradiációt megelőzően fotokoaguláció történik, akkor az ronthatja a későbbi besugárzás esélyeit, ezért célszerű a kezelést az irradiációval kezdeni [3]. Betegek és módszerek 1986-tól 1993 végéig a debreceni Szemklinikán 24 betegen végeztünk irradiáció mellett kiegészítő lézerkezelést. Tizenhat férfi és nyolc nőbetegünk közül 23 esetben melanoma malignum, egy betegünknél von Hippel angiomatosis volt a klinikai diagnózis. Öt betegünkön az applikációt megelőzően történt fotokoaguláció. Három esetben más intézményből lézerkezelést követően érkeztek klinikánkra irradiáció céljából a betegek. Egy betegünkön - a kisméretű tumor miatt - mi végeztünk fotokoagulációt, majd a daganat növekedése következtében Ruthenium-applikációt végeztünk. Egy monoculus betegünkön pedig az applikációt megelőzően, demarkációs céllal, a macula védelmében, argon lézer fotokoaguláció történt, a posztirradiációs serosus ablatio megelőzésére. Két betegünk esetében az irradiációt követő fotokoagulációk után - a daganat regresszió megállása miatt - reapplikációra kényszerültünk. Betegeink esetében a daganat leggyakrabban a temporális retinafélen helyezkedett el. A kezelésekhez a CILCO-Lasertec kombinált Ar-Kr lézerkészülék 690 nm hullámhosszú vörös fényét használtuk. Ha a demarkálódást kívántuk elősegíteni a macula, vagy a papilla felé, vagy a táplálóerek elzárására törekedtünk, akkor a daganat mentén az ép retina területet koaguláltuk 200-500 pm átmérőjű gócokkal (1. ábra). A gócokat két sorban helyeztük el, viszonylag alacsony energiát (0,2—0,5 W) és hosszú expozíciós időt (0,6-0,1 sec) alkalmazva. Ha a daganatmaradványok közvetlen elpusztítása, vagy a hegesedés gyorsítása volt a célunk, akkor egymással összeérő 500 pm átmérőjű gócokat helyeztünk el, 0,6-1,0 W energia és 0,6-3,0 sec expozíciós idő alkalmazásával (2. ábra). A gócokkal a tumor rcsiduumot szélről indulva körkörösen hegesítettük el
