Szemészet, 1994 (131. évfolyam, 1-4. szám)

1994-02-01 / 1. szám

Szemeszet JJ7 (1994) 53-56 A Fővárosi Szent István Kórház Szemészeti Osztálya (osztályvezető főorvos: Medgyaszay Attila) közleménye Távoli látóélesség vizsgálata a Haase és Hohmann-féle C-teszttel Kávás sy A* Strabismus concomitans miatt orthoptikai kezelésben ré­szesülő betegek ép- és tompalátó szemeinek látóélességét vizsgáltuk a Haase és Hohmann által kifejlesztett speciális távoli látáspróba, az ún. „C-teszt” segítségével. Megálla­pítottuk, hogy a C-teszt alkalmazásával különösen a kan­­csalsági tompalátás legenyhébb formáinak finomabb elem­zésére nyílik lehetőség. Kulcsszavak: strabismus concomitans, amblyopia, C- teszt, elkülönítési nehézség Examination of visual acuity at distance with the C- test of Haase and Hohmann It was Haase and Hohmann, who suggested a special chart for distance vision for the utmost fine examination of the central visual function of normal as well as amblyopic eyes of patients with strabismus concomitans. The author emphasises the great value of the C-test, especially in cases of mild amblyopia. Keywords: strabismus concomitans, amblyopia, C-test, crowding phenomenon Bevezetés A gyakorlatban használatos terminológia szerint teljes látásról szólunk, ha valamely távoli tárgynak egy szögperc alatt látható kicsiny részleteit szemünk egymástól még elkülöníteni képes. A minimum separabile elvének és a geometriai optika kristálytiszta logikájának [6, 7] helyes ötvözése azonban önmagában még kevés a centrális Iátóélesség fogalmának teljes megértéséhez. Az emberi szem nem camera obscura, s mégcsak nem is fényképe­zőgép; a szorosan kapcsolt retinavizuális cortex és más agyterü­letek funkcionális együttesei folytán az összetett szem által adott képről is számos különbözőséget kell feltételeznünk, az alapvető optikai és élettani hasonlóságok ellenére is. A látásfunkciókat az eddig még kevéssé ismert ún. pszichooptikai tényezők is befo­lyásolják. Ismert például, hogy az egyes jelek felismerhetősége különböző (nem isognosticusak), s így a maximális látóélesség (Kettesy nómenklatúrája szerint az abszolút felismerés határa) az alkalmazott jeltől függően akár 1.1 és 1.5 vízusértéknek megfe­lelő is lehet, - szemben a minimum separabile alapján számított 1.0 értékkel. Kettesy az észrevevés folyamatában három lépcsőt különböztet meg: az elementáris észlelés, a relatív felismerés és az abszolút felismerés fázisait. A különböző jelek felismerhető­ségének határait Vörösmarthy részletes tanulmányban közli [8]. Hasonlóképpen, pszichooptikai jelzővel illethető az a jelenség is, amelyet elsőként Snellen figyelt meg: a szövegkörnyezetbe rejtett betűt nehezebben ismeri fel szemünk [4]. Adott jel felis­*MegfigyeIéseit a szerző a Justus Liebig Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikáján (Giessen, Németország) DAAD-ösztöndíjas or­vosként végezte. mérhetőségét tehát nemcsak saját paraméterei (a betű vagy szám nagysága, vastagsága, alakja) befolyásolják, hanem szőkébb (szögpercnyi nagyságrendű) környezete is. Ennek magyarázata részben a jel melletti másik jel érintkező kontúrjának gátló, ún. kontúrinterakciós hatása, részben pedig a jel lokalizálásával kapcsolatos nehézség: a jelet hasonló jelek sokaságából kell tudatunknak kiemelnie [3]. E jelenséget az angol irodalom „crowding phenomenon”, anémet „Trennsch wie­­rigkeit” néven ismeri, magyarul talán elkülönítési nehézségnek nevezhetnénk. Egzakt, standardizált körülmények között történő vizsgálatára Haase és Hohmann speciális távoli olvasópróbát fejlesztett ki, az ún. C-tesztet [1]. E módszer alkalmazásával szerzett tapasztalatait adja közre a szerző. Beteganyag és módszer Vizsgálatait a szerző a giesseni J. Liebig Orvostudományi Egye­tem Szemészeti Klinikájának (AugenklinikfürSchielbehandlung undNeuroopthalmologie) végezte. Jelen beszámoló alapját negy­vennégy, kísérő jellegű kancsalság miatt orthoptikai, illetve műtéti kezelésben részesülő klinikai beteg vizsgálati adatai ad­ják. A vizsgáltak átlagos életkora 12,9 év, a legfiatalabb 4,5, a legidősebb 41 éves volt. A férfiak és nők aránya 23:21. A látóélesség meghatározása a Haase és Hohmann által kifej­lesztett speciális távoli látáspróba alkalmazásával történt (/. ábra). A C-tesz egyes táblái között az a lényegi különbség, hogy a Landolt-gyűrűk távolsága az első táblán 35, a másodikon 17,2, a harmadikon pedig 2,6 szögperc. Ez utóbbi felel meg a nyomta­tott szövegek betűtávolságának is. d 5m, Einzelteste d 5m, Abstande 2.6 Bogenminuten to С 0 с о Qfl о С о о Щ ОООПССООЭСОП 0s9 cnnocoocoooo ав о о о ° tja соооэоэоосоэ iS о о о с а? с о о о О С О О О О С О аб о о с О ООСЭООЭОЭООС 8 с о с » сэооэсоосоос 6 о С С ОСОЭСОСОЭОС а» О О С СООООСООС ® О О О оососоо О О э ООСООО I "О о-осооо —......... 1. ábra A C-táblás vizsgálatot minden esetben a már hónapok óta panaszmentesen viselt, optimális optikai korrekcióval végeztük el. A fénytörés objektív meghatározására az előzetes vizsgálatok alkalmával került sor. A megfelelő cykloplégiát atropin (öt napig napi 2x1 csepp 1%-os atropin oldat, vagy a vizsgálat előtt 90 perccel adott 2x1 „Atropinol” szemcsepp) vagy cyclopentolát (a vizsgálatot 55 perccel megelőzően ötpercenként Cyclopent csep­­pentése - összesen 3x1 csepp) cseppentésével értük el. Az árnyékpróba kivitelezéséhez Heine-féle elektromos csík-skiasz-

Next

/
Thumbnails
Contents