Szemészet, 1994 (131. évfolyam, 1-4. szám)

1994-11-01 / 4. szám

í Szemészet 132 (1994) 201 Eredmények A számítógépes corneatopográfiát számos corneális betegség, műtét utáni állapot, és a szaruhártya törőerejét más módon befolyásoló szembetegség és elváltozás vizsgálatára alkalmaz­tuk, és a módszert az ilyen esetekben tapasztalható törőerő­változások kimutatására alkalmasnak találtuk. E betegségek és pathológiás állapotok közül mutatunk be néhányat, a cornea törőerejét alig befolyásoló pterygiumtól a különböző szaruhártya gyulladásokon, és corneális hegeken át a sebészeti korrekciót igénylő nagyfokú posztoperatív astignriákig, melyekkel a számí­tógépes corneatopográfia gyakorlati használhatóságát kívánjuk szemléltetni (7-14. ábra). A videokeratoszkópián alapuló corneatopográfia speciális al­kalmazási területeit, a vizsgálatok során tapasztalt normális vari­ációkat, a módszernek a szaruhártyaátültetések utáni posztopera­tív astigmia kimutatására, és a kontaktlencse-illesztésre való alkalmazását az ehhez a cikkhez kapcsolódó három másik közle­ményünkben mutatjuk be [9, 11, 16]. 7. ábra. A 6. ábrán bemutatott szemről készült topogram, a felszín görbületi sugarának megváltozása a pterygium területére korlátozó­dik, a cornea centrális (optikai) zónáját nem érinti 9. ábra. A 8. ábrán bemutatott szemről készült topogram, az ulcus területében a topogram hiányos 8. ábra. A cornea alsó harmadában elhelyezkedő bakteriális fekély keratoszkópos képe. Az ulcus területében a keratoszkópos gyűrűk olyan mértékben torzulnak, hogy ezen a területen a színes pontokból álló görbék illesztése, valamint a törőerő meghatározása nem lehetséges 10. ábra. Perforáló sérülés utáni heg a corneán

Next

/
Thumbnails
Contents