Szemészet, 1994 (131. évfolyam, 1-4. szám)

1994-11-01 / 4. szám

íííaiKssalíifissíí 202 Szemészet 132 (1994) 12. ábra. A 10. és 11. ábrán bemutatott szemről készült topogram 13. ábra. Nagyfokú irreguláris astigmia, cataracta műtét után két héttel a szemet ért trauma következtében kialakult részleges sebruptura 14. ábra. A 13. ábrán bemutatott szemről készült topogram Megbeszélés Corneatopográfiás vizsgálat során a koncentrikus gyűrűk egy megközelítően félgömb alakú (kissé kónikusan kialakított), há­tulról megvilágított ernyő belső felszínéről vetülnek a vizsgált szaruhártya felszínére. A topográfiás vizsgálat pontosságát, rep­rodukálhatóságát, a felbontóképességet, és a feltérképezett sza­­ruhártya-felület nagyságát a vizsgálat körülményei, és a használt corneatopográf műszaki paraméterei jelentősen befolyásolják [13, 14]. ' A mérési eredményeket befolyásoló egyik legfontosabb para­méter a vizsgálati távolság, ami alatt az ernyő és a vizsgált szem, vagy a videokamera lencséje és cornea csúcsa között mérhető távolságot értjük. E két érték azonos, ha a videokamera közvet­lenül az ernyő mögött van elhelyezve úgy, hogy lencséje a koncentrikus körök középpontjába, a beteg számára kijelölt fixációs pontba kerül. Rövidcbb (2-3 cm-es) vizsgálati távolság mellett a szem elmozdulásából, és a nem megfelelő fókuszálásból eredő hibák lényegesen zavaróbbak mint akkor, ha a cornea és az ernyő közötti távolság nagyobb (pl. 9 cm). A vizsgálati távolság azonos méretű gyűrűk esetén a topográf feloldóképességét, a vizsgálat érzékenységét is befolyásolja. Célszerű vásárláskor olyan készüléket választani, melynek tárgytávolsága a réslám­páknál, keratométereknél, autofraktométereknél és funduska­­meráknál megszokott (8-10 cm közötti) tartományba esik [8,10]. A készülék pontosságát és a vizsgálat reprodukálhatóságát meghatározó másik fontos kérdés, hogy a tervezők hogyan oldották meg a topográf megfelelő fókuszálását. Erre a különbö­ző készülékek fejlesztése során kétféle megoldás született: 1. keresztezett lézersugarakkal történő fókuszálás, 2. limbusra ve­tített fonálkeresztekkel történő fókuszálás. Elvileg mindkét mód­szerrel biztosítható a fókusztávolság megfelelő beállítása. A limbusra vetített fonalkeresztekkel történő fókuszálás mellett szólhat, hogy a cornea kél oldalán élesre állított fonalkereszt segítségével, a fókusztávolság beállítása mellett, a beteg megfe­lelő fixálásáról is meggyőződhetünk. Ezáltal minden vizsgálat során biztosíthatjuk, hogy a corneára vetített gyűrűrendszer középpontja a szaruhártya felszínének anatómiai középpontjára essen, vagy ha az anatómiai és optikai középpont nem esik egybe, akkor az a vizsgálat során azonnal kiderüljön [51. A különböző topográfokkal dolgozó felhasználók, és az eltérő műszaki paraméterekkel rendelkező topográfokat fejlesztő és forgalmazó cégek között jelenleg is vitatott kérdés a corneára vetített gyűrűk optimális száma, mérete, és a gyűrűk által befedett - a topográfia során feltérképezett - cornea felszín területének kérdése. Mindenki egyetért abban, hogy az a jó, ha a topográf a törőerőt a cornea felszínének minél nagyobb területén, minél több ponton, és minél pontosabban határozza meg. A vita arról folyik, hogy ezt hány, milyen méretű, és milyen elhelyezkedésű koncentrikus gyűrűvel lehet legjobban megvalósítani. Első meg­közelítésben úgy látszik minél több a gyűrű, annál jobb a feloldóképesség. A gyűrűk számának egy bizonyos határon túli növelése, a gyűrűk keskenyebbé és sűrűbbé válása miatt már nem növeli a felbontóképességet, épp ellenkezőleg, a gyűrűk elkülö­nítése nehezebbé, a topogramok értékelése bizonytalanabbá vá­lik [17]. A topográf által meghatározott törőerő és görbületi sugár értékeknek a valós értékektől való eltéréséről tesztobjektumokon történő topográfiás mérésekkel tájékozódhatunk. Az ilyen elle­nőrző vizsgálatok során lehetőség van akészülék újrakalibrálására, a mért és a valóságos értékek közötti különbség megszüntetésére. A kalibrálás ismert görbületi sugarú szabályos gömbfelszínek (tesztobjektumok) topográfiás vizsgálatával történik [6]. A kalibrációs program része az értékelő számítógépes programnak. A tesztelést és a kalibrációt célszerű havonta rendszeresen elvé­

Next

/
Thumbnails
Contents