Szemészet, 1994 (131. évfolyam, 1-4. szám)
1994-11-01 / 4. szám
200 Szemészet 132 (1994) által szolgáltatott információk feldolgozását és színkódolt topogramok formájában történő képi megjelenítését végzi el. A készülék a Placido-keratoszkópéhoz hasonló koncentrikus gyűrűket vetít a vizsgált cornea felszínére, és azt a videokamera közvetítésével egy monitor képernyőjére továbbítja. A kamera a cornea felszínén látható képet folyamatosan rögzíti. Alkalmas pillanatban, amikor a képernyőn a corneán szabályos köröket látunk, amikor a szemrés megfelelően tág, és amikor a képen minden fontos részlet élesen ábrázolódik, akkor a képet egy lábkapcsolóval a képernyőn kimerevítjük (2. ábra). A monitoron látható képet a számítógép feldolgozza és a szaruhártyán látható koncentrikus körökre görbéket, színes pontokból álló vonalakat illeszt. E görbék a képernyőn is megjelennek (3. ábra). Ha a pontokból álló vonalak valahol nem folyamatosak a számítógép „edit” üzemmódjában, az „egér” segítségével kiegészíthctők. A színes pontokból álló köröknek folyamatosnak kell lenni ahhoz, hogy az adott területen a comeafelszín értékelhető legyen. Ezt követően a készülék a képernyőre kirajzolja a pupilla vetületét, kijelöli a keratoszkópos képen a cornea optikai zónáját, amely egy adott pupillatágasság mellett a szaruhártya fénytörését meghatározza^. ábra). A már említett „edit” üzemmódban lehetőség 3. ábra. A keratoszkóp gyűrűire illesztett színes pontokból álló görbék 4. ábra. A készülék által meghatározott, és a keratoszkópos képbe berajzolt pupillaveüilet, a cornea adott pupillatágasság melletti optikai zónája van a gép által meghatározott pupilla, és a meghatározás alapját képező optikai középpont és a pupillaszél pontjainak korrekciójára. Ha a képernyőn megjelenő keratoszkópos képet és a rái 1 lesztett vonalakat megfelelőnek tartjuk, az „egér” bal oldali gombjának lenyomásával indíthatjuk el a számítógép refrakciós kiértékelő programját. Ez a program a keratoszkópos képre illesztett pontok egymástól mért távolságát értékelve, pontról pontra megadja a szaruhártya felszínének törőerejét dioptriákban. A cornea felszínén az eltérő törőerejű területeket színkódos topogram formájában rajzolja a képernyőre (5. ábra). A topogramon az eltérő törőerejű területeknek különböző színű foltok felelnek meg, melyeket ún. izodioptriás görbék választanak el egymástól. A színek értelmezését a képernyő bal oldalán látható skála segíti. A léptéket a C gomb lenyomása mellett megjelenő almenü felhasználásával lehet 4 és 14 fokozat között beállítani. A képernyőn kereszt formájában megjelenő kurzort az „egér” segítségével mozgatni lehet. Ha a kurzort a topogram egy pontjára visszük, akkor a képernyő bal alsó sarkában lévő ablakban az adott pont kordinátái, és az adott ponton a cornális felszín lörőerejc dioptriában, és a felszín görbületi sugara mm-ben leolvasható. 5. ábra. Normális cornea felszínéről készült színkódos topogram. Az eltérő törőerejű területeknek különböző színű foltok felelnek meg, melyeket ún. izodioptriás görbék választanak el egymástól 6. ábra. Pterygium internum mellett készült keratoszkópos kép, nasaliasan látható a corneára vetített gyűrűknek a cornealis felszín pterygium okozta megváltozása miatt kialakuló torzulása
