Szemészet, 1993 (130. évfolyam, 1-4. szám)
1993-11-01 / 4. szám
Szemészet 130 (1993) 203-206 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemészeti Klinikájának (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye Kiterjedt retinaleválást okozó melanoma malignum chorioideae Kerényi Agnes, Milibák T., Tóth Jeanette A chorioidea diffúz növekedést mutató, lapos, malignus melanomái gyakran szövődnek magas, kiterjedt, másodlagos retinaleválással és korai extraocularis terjedéssel. Emiatt az enucleatio tartható a legmegfelelőbb kezelési módnak. Szerzők retinaleválás miatt beutalt betegnél a látóhártya bullózus leválása mögött a chorioidea malignus melanomáját észlelték. A diagnózist a további vizsgálatok és a szövettani kép is megerősítették. Kulcsszavak: melanoma malignum chorioideae, esetismertetés Extensive retinal detachment caused by malignant choroidal melanoma Flat choroidal melanomas of high activity, showing a diffuse growth pattern are likely to produce extensive bullous secondary retinal detachment and have a tendency for extraocular extension. They are generally best managed by enucleation. Findings in a patient - referred to our clinic for retinal detachment - are reported. Attention must be paid to the differencial diagnosis in such cases. Keywords: uveal melanoma, case report Bevezetés Daniel M. Albert szerint a chorioidea melanoma malignumjának diagnosztikai pontossága a szakmát művelők szaktudásának mércéje lehet [6]. Érthető ez, hiszen számos benignus és malignus elváltozás utánozhatja a chorioidea malignus melanomájának ophthalmoscopos képét. Előfordul azonban ennek a fordítottja is: melanoma malignum chorioideae okoz olyan szemfenéki képet, amely más irányba tereli a vizsgáló orvos gyanúját. A következőkben egy ilyen esetről számolunk be. Esetünkkel a nagy kiterjedésű serosus retinaleválás mögött előforduló kis, lapos tumor lehetőségére szeretnénk felhívni a figyelmet. Esetbemutatás L. S. 68 éves nőbetegnek fél évvel észlelésünk előtt jelentkeztek szemészeti panaszai: jobb szeme előtt a halántéka felől „szürkeség” indult, majd ez fokozatosan mind nagyobb területre kiterjedve kb. 5 hónap alatt az egész látóterét elborította. Panaszai kezdetekor és három hónappal később is szürkehályogot állapítottak meg rendelőintézetben, majd a legutolsó vizsgálatkor retinaleválást, emiatt klinikánkra utalták a beteget. Felvételkor a jobb szem látásélessége kézmozgáslátás, fényérzése 1,5 m, felül a centrumig beszűkült lokalizációval. Az intraokuláris nyomás normális. Jobb szem státuszából: a lencsében incipiens kérgi homályokat, az üvegtesti térben pigment diszperziót észleltünk. A szemfenéken II-X ó. között, a macula luteát is magába foglaló, bullózus, alul igen magas retinaleválást találtunk. Szakadás nem volt észlelhető. A nasalis középperiférián a papillától az aequatorig terjedő, vízszintesen ovális, laposan előemelkedő, foltokban sötéten pigmentált terimenagyobbodás tűnt elő a levált retina alól, ezen a területen a leválás laposabb volt, mint alul (I. ábra). 1. ábra. A beteg jobb szemfenéki képén a magas retinaleválás alatt a papilla nasalis szélétől az aequatorig terjedő lapos, foltokban sötéten pigmentált terimenagyobbodás látszik 2. ábra. A lencsehomályok és a retinaleválás ellenére értékelhető volt a fluoreszcein angiográfiás vizsgálat: a késői vénás fázisban a tumorgyanús terület hiperfluoreszcenciája látható 3. ábra. Az indocianinzöld angiográfia ugyancsak értékelhető felvilágosítást nyújt a nehéz vizsgálati körülmények ellenére: a tumorgyanús terület saját bő érrajzolatát és véröblét teszi láthatóvá
