Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)

1992-03-01 / 1. szám

8 Szemészet, 129 (1992)

5. ábra: A cirkulációs idők technikai reprodukálhatósága lineáris regresszió módszerével ábrázolva (n=92). Az egyes ábrarészletek a különböző módon számított cirkulációs időket tartalmazzák. (A definíciókat ld. a matematikai elemzések leírásánál.) Valamennyi ábrarészleg vízszintes tengelye az első kiértékeléskor, függőleges tengelye a második kiértékeléskor számított AVDT-ket ábrázolja secundumban kifejezve. y=a+bx a pontokra illesztett regressziós egyenes egyenlete, R2 a korrelációs együttható négyzete (determinációs együttható).

1 2 3 4 5 6

1 2 3 4 5 6

3 1 2 3 4 5 6

MRT ,

5“

TPT /

5-МВТ

4

4-3

3-*♦

2

Jü?*

2'

= 0.226 + 0.806X RA2 =

■ ............................................1

6 1 0-/у = 0.426 +0.851* RA2 = 0.74

0-"jr = 0.587 + 0.74lx RA2 = 0.63

2 3 4 5 6

6. ábra: A cirkulációs idők intraindividuális reprodukálhatósága lineáris regresszió módszerével ábrázolva (n=40). Az egyes ábrarészletek a különböző módon számított cirkulációs időket tartalmazzák. (A definíciókat ld. a matematikai elemzések leírásánál.) Valamennyi ábrarészleg vízszintes tengelye az első vizsgálatkor, függőleges tengelye a második vizsgálatkor számított cirkulációs időket ábrázolja. y=a+bx a regressziós egyenes egyenlete, R2 a korrelációs együttható négyzete (determinációs együttható).

Intraindividuális reprodukálhatóság

A 10 betegnél 10-15 percen belül azonos körülmények között ismételt vizsgálattal nyert átáramlási időket az első vizsgálat eredményeinek függvényében a 6. ábrán ábrázoljuk. A diagramok valamennnyi beteg 4-4 fő érszegmentumának átáramlási idejét tartalmazzák (40 adat/vizsgálat). A legjobb reprodukálhatóságot az LGT5o módszer mutatja. Az ismételt vizsgálattal nyert AVDT-k átlagos eltérése 10-22% között mozog (az első vizsgálat eredményeinek százalékában kifejezve). Párosított Student t-teszttel vizsgálva az AVDT a Pi pontnál a második vizsgálatkor szignifikánsan eltér, legtöbbször rövidebb az első vizsgálatkor mért értéknél (p<0,05). Az AVDT-P3 a második vizsgálatkor a legtöbb esetben hosszabb, de az eltérés statisztikailag nem szignifikáns (p=0,05). A mérési pontatlanság okozta eltérés miatt ez nem tekinthető az esetlegesen a vénákban maradt fluoreszcein reakciójának.

A 6. ábrán jelzett determinációs együtthatók alacsonyabbak az 5. ábra együtthatóinál, mely arra enged következtetni, hogy a 15 percen belül ismételt vizsgálattal nyert adatok devianciáját a mérési pontatlanságon kívül a betegek megváltozott keringési állapota is okozza.

Megbeszélés

A szemfenéki vérátáramlás quantitativ vizsgálatának egyik módja az arteriovenosus cirkulációs idők meghatározása fluoreszcein festékdilúciós módszerrel. A modern videotechnika és a computerizált adatfelfoldozás révén a módszer egyszerűvé, gyorsan kivitelezhetővé vált, szélesebb körű klinikai alkalmazásához ismernünk kell azonban a mért cirkulációs idők információs értékét, technikai és intraindividuális reprodukálhatóságát.

Videoangiográfiás vizsgálatainkat - a készülék előnyeit kihasználva [6, 19, 21] - scanning laser ophthalmoscoppal végeztük.

A szemfenéki ereken regisztrált dilúciós görbék alakját a vizsgált egyén szív-érrendszeri állapotán kívül a vizsgálati technika, a vizsgáló rendszer érzékenysége is befolyásolja [21]. Meredeken emelkedő, majd gyorsan csökkenő intenzitású dilúciós görbék nyerése céljából fontos, hogy a fluoreszcein egy bólusként érje el a jobb szívfelet [25]. Ez legjobban úgy érhető el, ha kis volumenű fluoreszceint fecskendezünk, és ennek sebességét nagy mennyiségű fiziológiás sóoldat utánfecskendezésével is növeljük [3,14,18]. A beteg zavaró szemmozgásai előzetes felvilágosítással, optimális fixáltatással küszöbölhetők ki [9]. A vizsgáló rendszer érzékenysége befolyásolható a mérőablak nagyságával. Riva és mtai vizsgálatai alapján [26] a dilúciós görbe akkor reprezentálja adekvátan a festékkoncentráció időbeni változásait, ha a mérőablak az artéria átmérőjével egyenlő, véna esetében annál kissé nagyobb. így minimalizálható a festék változó térbeli eloszlása és a haemoglobin fényt abszorbeáló hatása miatti görbe-disztorzió. Tisztán retinális cirkulációs idők meghatározása céljából papillán kívüli területen, ahhoz közeli érszakaszokon mértünk.

Standardizált vizsgálati technikák mellett a retinális artéria ágaiban megjelenő fluoreszcein bólus idő-intenzitás görbéje a kisvárkor, artéria carotis, illetve artéria ophthalmica keringését jellemzi [3]. Az artériás ágakban szétoszló fluoreszcein bólus különböző hosszúságú utat megtéve időben elnyúlva érkezik vissza a vénába, mely az arteriolán mért görbénél szélesebb vénás görbét eredményez. A cirkulációs idők, melyek a vénás görbe adott pontjainak távolságát mérik az artériás görbe azonos pontjaitól, ^retina szegmentális keringésének eltérő szakaszait jellemzik (7. ábra). A görbék kezdeti pontjából számított „mi-