Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-06-01 / 2. szám
54 Szemészet, 129 (1992) III. sz. TÁBLÁZAT Kísérő szemészeti betegségek a kezelés megkezdésekor Diagnosis Szemek száma Lencsehomályok: Cataracta matura 4 Cataracta progrediens: Cataracta incipiens: 13 22 Összesen 39 Aphakia: ECCE: 5 ICCE: 3 Összesen 8 Pseudophakia: ECCE + IOL PC 1 Sec. impl. PC IOL: 1 Sec. impl. AC IOL: 1 Összesen: 3 Glaukoma: Glaukoma simplex: 8 Glaukoma cong. ehr.: 2 Glaukoma secundarium: 3 Ocularis hypertensio: 2 Összesen: 15 Vascularis megbetegedések: Vénás ágoccusió: 2 Artériás ágocclusió: 1 AION: 1 Összesen: 4 Papilláris neovascularisatio esetén panretinalis kezelést végeztünk 3-4 ülésben, 500 mikronos gócátmérővel, szemenként 2000-2500 gócot ejtettünk (5). Amennyiben a proliferatiót nem sikerült regresszióba hozni, a kezelést folytattuk (1). Peripherias neovascularisatio esetén az adott quadránsban végeztünk kezelést hasonló módon. Tractiós ablatio esetén a tervezett vitrectomia előtt olyan kiterjedésben végeztük el a panretinalis kezelést, ahogy azt a retina állapota megengedte. A betegeket a kezelés befejezését követően a DR súlyosságától függően 3-4-6 havonta ellenőrzésre kértük. Amennyiben a szemfenéki kép változása szükségessé tette, a kezelést folytattuk. A beteganyag feldolgozása a kezelési napló adatai alapján történt. Az adatokat 124 szempont alapján adatlapokon összesítettük, majd IBM PC számítógéppel, dBase III plus program segítségével dolgoztuk fel (10). A betegek lakhelyének távolságát a kezelés helyétől közúton egy tarifaszámító-program segítségével számítottuk ki. Eredmények A szemész számára legfontosabb a szemfenéki kép alakulása. A klinikailag szignifikáns macula oedema alakulását a IV. sz. táblázatban közöljük. Proliferativ stádiumban lévő betegeink közül a papillaris neovascularisatio 37 szemből 6 esetben (16,2%), a peripherias neovascularisatiot 28 szemből 5 esetben (17,9%) sikerült teljes regressióba hozni. Észlelésünk alatt 129 szemből 6 esetben (4,7%) alakult ki papillaris neovascularisatio a kiterjedt kezelés ellenére. Peripherias neovascularisatio kialakulását 139 szemből 17 esetben (12,2%) figyeltük meg. Az üvegtesti vérzésük alakulását az V. sz. táblázat mutatja. IV. sz. TÁBLÁZAT A klinikailag szignifikáns macula oedema alakulása Kezelés megkezdésekor 10-14 hó 22-26 hó 34-38 hó Non prolii. DR 39,2% 27,4% 39,2% 33,3% Prolii DR 31,9% 27,3% 12,8% 20,7% V. sz. TÁBLÁZAT Az üvegtesti vérzések gyakorisága Kezelés megkezdésekor 10-14 hó 22-26 hó 34-38 hó Proliferativ DR 23,6% 36,4% 23,1% 27,6% A beteg számára legfontosabb paraméter a visus változása. A non-proliferatív szemeket 0,2-nél jobb és rosszabb kezdeti visusú csoportra osztottuk. A VI. sz. táblázatban a non-proliferatív DR-ás betegek visusának alakulása látható, míg a proliferativ szemek visus változását a VII. sz. táblázatban foglaltuk össze (6, 11, 13). A 175 szemből 11 esetben (6,3%) kellett a kiterjedt panretinális kezelés ellenére vitrectomiát végezni, felszívódási hajlamot nem mutató üvegtesti vérzés vagy tractiós ablatio kialakulása miatt. Hároméves követési idő alatt betegeink 60,2%-át (53 beteg) vesztettük el. Kimaradottnak tekintettük azokat az eseteket, amikor a beteg a megadott ellenőrzési időt követően 3 hónap múlva sem jelentkezett klinikánkon. A kezelésből kimaradt betegek átlagéletkora 60 év, diabéteszük fennállásának átlaga 15 év volt. A 3 éven keresztül kezelésen és ellenőrzésen megjelent betegek átlagéletkora 55 év, diabéteszük fennállásának átlagos időtartama 14 év volt. A nemek között nem találtunk különbséget. A kezelésből a betegek 43,4%-a (23 beteg) az első kezelést követő 6 hónapban maradt el, ezt követően a lemorzsolódás egyenletes eloszlást mutatott. A non-proliferatív DR-ás betegek közül 12%-kai többen maradtak ki, mint a proliferativ csoportból. A kezelés megkezdésekor észlelt visusátlag a kimaradt betegek között 0,37, a 3 éven át követett betegcsoportban 0,57 volt. Megvizsgáltuk, hogy a beteg lakóhelyének távolsága befolyásolja-e a kezelésből történő kimaradást. A vidéki betegek lemorzsolódási aránya csak 5%-kai volt magasabb a helyben lakókénál. A betegek lakhelyének átlagos távolsága 38 km volt a kezelés megkezdésekor. A kimaradt csoport 44 km-re, a 3 éven keresztül kooperáló csoport 29 km-re lakott átlagosan klinikánktól.
