Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-06-01 / 2. szám
Szemészet, 129 (1992) 55 VI. sz. TÁBLÁZAT Visus változása non-proliferatív retinopathia esetén Kezdeti 10-14 hó 22-26 hó 34-38 hó visus V0>0,2 0,65 0,54 0,48 0,45 V0<0,2 0,11 0,17 0,22 0,25 VII. sz. TÁBLÁZAT Visus változása proliferativ retinopathia esetén Kezdeti visus 10-14 hó 22-26 hó 34-38 hó 0,48 0,38 0,34 0,39 VIII. sz. TÁBLÁZAT A betegek kezelésből történő kimaradása Betegek száma 0-6 hó 10-14 hó 22-26 hó 34-38 hó Non prolif. DR 51 32 25 18 Prolii. 37 28 23 17 Összes. 88 60 48' 35 0/ /О 100% 68,2% 54,5% 39,8% Megbeszélés Irodalmi adatok szerint a DR gyakorisága magasabb (38%), mint jelenleg ellátási körzetünkben nyilvántartott, DR-ás betegek száma (17). Amennyiben csak a proliferativ DR-ás szemeket kellene kezelni (10%), 1200 beteggel kellene számolnunk (20). Ezzel szemben az eltelt 4 év alatt alig 400 beteg került laser-kezelésre. Tehát a rászoruló betegek harmada jut csak el ambulanciánkra. Kezeléseink eredményeként non-proliferatív DR esetén a klinikailag szignifikáns macula oedema számának fokozódását sikerült megállítani. A proliferativ DR-ás betegeinknél a macula oedema gyakorisága a kiterjedt kezelések ellenére sem nőtt, az üvegtesti vérzések száma nem fokozódott. A papillán kívüli kezelés ellenére kialakuló proliferatiók magas száma (12,2%) a fundus hármastükörrel történő gondos átvizsgálásának fontosságára hívja fel a figyelmet (5,16). Vizsgálataink szerint kimaradásra típusos beteg jellemzői: átlagosan 60 éves, 15 éve diabeteszes, 0.3-0.4-es visusú, non-proliferatív DR-ás beteg, aki 29 km-nél távolabb lakik a kezelés helyétől. A betegeket az első vizsgálat vagy kezelés során részletesen fel kell világosítani betegségük prognózisáról és a kezelés céljáról. Ez időigényes feladat, tekintettel a betegek életkorára, általános állapotukra. Betegeinket a kezelésre történő várakozás alatt videoismertetővel, illetve szórólapok kiosztásával szeretnénk tájékoztatni. A vizsgált 48 hónap alatt a készülék 11 hónapig volt üzemképtelen. A betegek „inaktiválódásában” betöltött szerepét csak feltételezzük, de tartalék készülék beszerzését szükségesnek tartjuk. A WHO ajánlása szerint 1 millió lakosra elég egy laser-készülék. Vizsgálataink szerint a jelenlegi magyarországi infrastruktúra mellett ez nem igaz, mert a betegek „inaktiválódása” a kezelés helyétől mért távolsággal egyenesen arányos. A DR megfelelő kezelésével a vaksági járadékban részesülők száma 10% -kai csökkenthető lenne (15). Gondozóhálózat kiépítését szükségesnek tartjuk (19,14). A Diabetes 2000 munkacsoport felmérése szerint évente 2000 dollárral olcsóbb egy juvenilis diabeteses ápolása, ha az jól beállított és kezelt. Ezeket az adatokat remélhetően figyelembe veszik az új társadalombiztosítási rendszer kialakításakor. Irodalom 1. Aylward G. Pearson R. JaggerJ: Extensive argon laser photocoagulation in the treatment of proliferative diabetic retinopathy, Br. J. Ophthalmol. 73, 197 (1989). 2. Bíró Zs. Kovács В: Diabeteszes makulaödéma „grid-pattern” argon laser kezelése, Szemészet, 128, 73 (1991). 3. Brooser G.: A retinopathia diabetica diagnosztikájának és therapiájának mai állása. Újabb eredmények a szemészetben, 2, 69 (1977) 4. DRS No. 6.: Design, methods and results, Invest. Ophthalmol. 21, 149 (1981). 5. DRS No. 8.: Photocoagulation treatment of proliferative diabetic retinopathy, Ophthalmology, 88, 583 (1981). 6. DRS. No. 10.: Factors influencing the development of visual loss in advanced diabetic retinopathy, Invest. Ophthalmol. 26, 983 (1985). 7. Gottlieb E. Medgyaszay A: Vakok és csökkentlátók vizsgálatának 10 éves tapasztalatai, Szemészet 119, 71 (1982) 8. Klein R. Klein BEK, Moss E, et al: The Wisconsin Epidemiologic Study of Diabetic Retinopathy: II. Prevalence and risk of diabetic retinopathy when age at diagnosis is less than 30 years, Arch. Ophthalmol. 102, 520 (1984). 9. Klein R. Klein BEK, Moss E, et al: The Wisconsin Epidemiologic Study of Diabetic Retinopathy: III. Prevalence and risk of diabetic retinopathy when age at diagnosis is 30 or more years, Arch. Ophthalmol. 102, 527 (1984). 10. LSI Alkalmazástechnikai Tanácsadó Szolgálat: dBase III PLUS, LSI Oktatóközpont (1989). 11. LynnJ etal.: Diabetic retinopathy, Grunne and Stratton (1974) 35 o. 12. McLeod B, Thompson J, Rosenthal A: The prevalence of retinopathy in the insuling-requiring diabetic patients of an English country town, Eye, 2, 424 (1988). 13. Moss E, Klein R, Klein BEK: The incidence of vision loss in a diabetic population, Ophthalmology 95, 1340 (1988). 14. Rácz I. és mts.: A diabeteses betegek szemészeti gondozásának tapasztalatai Tolna megyében, Szemészet, 126, 190 (1989) 15. Rohan I.: Prevention of blindness by screening for diabetic retinopathy: A quantitativ assesment, Br. Med. J. 299, 1198 (1989). 16. Scheiber S, Bischoff P, Speiser P: Progredienter Verlauf der diabetischer Retinopathie trotz panretinaler Laserkoagulation, Klin. Mbl. Augenheilk. 180, 391 (1982). 17. Urrets-Zavilia A: Diabetic retinopathy, Massan (1977) 1. о. 18. Vastag О, SisákJ: Vaksági statisztikánk elemzése, Szemészet 120, 57(1983). 19. VastagO. és mts.: A diabeteses retinopathias betegek gondozásának megszervezése Tolna megyében, Szemészet 124, 47 (1987) 20. Zweng H, Little H, Vassiliadis A: Argon laser photocoagulation, The С. V. Mosby company, Saint Louis (1977) 180. o. Cím: Dr. Halda Tamás РОТЕ Szemklinika 7643 Pécs, Ifjúsági u. 13.
