Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-06-01 / 2. szám
Szemészet, 129 (1992) 53-55 Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Kovács Bálint egyetemi tanár) közleménye Diabeteszes retinopathia argon laserkezelésével szerzett tapasztalataink Halda Tamás, Bíró Zsolt, Kovács Bálint A szerzők a POTE Szemklinikán diabeteszes retinopathia miatt végzett argon laser fotocoagulációs kezelések eredményességét vizsgálták. Válogatás nélkül 88, egymást követő beteg 175 szemének további sorsát prospectiv vizsgálták, az első kezelést követően, 3 éven át. A klinikai adatok alapján adatbázist hoztak létre, melyet számítógép segítségével dolgoztak fel. Vizsgálták a diabeteszes retinopathia lefolyását, a látásélesség változását, a kísérő szemészeti betegségek számát, a szövődmények alakulását, a betegek kezelésben történő együttműködését. Kulcsszavak: Diabeteszes retinopathia, Argon laser, számítógépes feldolgozás Experiences of treating diabetic retinopathy with argon laser The effectivieness of Argon-laser treatment for diabetic retinopathy was examined at the Department of Ophthalmology. Medical University Pécs. Indiscriminately 175 eye of 88 patents were followed prospectively for 3 years after the first treatment. Based on the clinical data, a computerised data base was developed. The progress of the retinopathy and visual acuity, the number of accompanying eye diseases and complications were examined, as well as the patiens’ co-operation in their treatment. Keywords: Diabetic retinopathy, Argon laser, computerised data base. A diabeteszes retinopathia (DR) a fejlett országokban az egyik vezető vaksági ok. A cukorbetegség szemészeti szövődményeiben megvakultak száma növekszik. Megfelelő kezeléssel a látásromlás progresziója, a szövődmények száma csökkenthető (3, 8, 9, 11, 12.). Hazai statisztikák szerint a vaksági járadék 4. leggyakoribb oka. Nyugati adatok szerint a DR-ban megvakultak számának növekedése várható (7,18.). Klinikánk ellátási körzetében (Baranya, Somogy, Tolna) megközelítően 30 ezer diabeteszes beteg él. A nyilvántartott DR száma a három megyében: 4500. Beteganyag 1987. április 1-jétől klinikánkon egymást követően, válogatás nélküli 88 diabeteszes beteg 175 szemének prospectiv vizsgálatát végeztük, a kezelést követő 3 éven keresztül. A betegek átlagéletkorát és a diabétesz átlagos betegségtartamát az I. sz. táblázat mutatja. Proliferativ és non-proliferatív besorolást a nemzetközi előírásoknak megfelelően végeztük (4). Korábban 19 beteg 33 szemét kezelték más intézetben argon laserrel, illetve klinikánkon Xenon photocoagulatióval. Betegeink belgyógyászati állapotának jellemzői a II. sz. táblázatban láthatók. A kezelés megkezdésekor a non-proliferatív szemek visus átlaga 0,48, a proliferativ szemeké 0,55 volt. Papilláris neovascularisatiót 37 szemen (21,1%), peripheriás neovascularisatiót 28 szemen (16,0%) találtunk a kezelés megkezdése előtt. A vizsgált szemek közül 25-nek (14,3%) korábban, 21-nek (12,0%) a kezelés megkezdésekor üvegtesti vérzése volt. Tractios ablatiot 6 szemen (3,4%) észleltünk a kezelés megkezdése előtt. A kezelt szemek között 34% szenvedett egy vagy több szemészeti megbetegedésben. A kísérő szemészeti betegségek megoszlását a III. sz. táblázatban adtuk meg. Csak jól beállított szénhidrátháztartás és vérnyomás mellett kezdtünk kezelést. A betegekkel belgyógyászaikhoz kezelés előtt kérdőívet küldtünk. Minden betegről a Diabetic Retinopathy Research Study Group (DRS) ajánlásai alapján anamnézist vettünk fel, illetve szemészeti statusát hasonló feltételek szerint évente felmértük (4). Módszer A visus felvétele a legjobb korrectiókkal Zeiss-projektorral történt. Szemnyomásmérést követően a fundust mydriasisban direct, indirect szemtükörrel és Goldman hármastükörrel vizsgáltuk meg. Fluorescein angiographiát „grid-pattern” kezelést megelőzően minden esetben, más esetekben válogatva - főleg fiatal DR-oknál - végeztük el. Non-proliferatív DR esetén akkor végeztünk kezelést, ha nonkapilláris területeket, kiterjedt exudatiót vagy ha klinikailag szignifikáns macula oedemát észleltünk. A macula perfusiójának javítására temporális sarló alakban, kiterjedt preproliferatív DR esetén a középperifériát gyűrű alakban kezeltük. A „grid-pattern” technikát 1988 májusa óta alkalmazzuk (2). A feldolgozásban részt vett betegek közül 9 részesült „grid-pattern” kezelésben. I. sz. TÁBLÁZAT Betegek átlagéletkora, diabetes betegségtartama Átlagéletkor Betegségtartam Esetszám Non-prolif. DR 60,1 év 14,6 év 51 Proliferativ DR 55,3 év 17,5 év 37 II. sz. TÁBLÁZAT Betegeink belgyógyászati státusa a kezelés megkezdésekor M. hyperton Oralis anti- Inzulin diabetikum Diéta Kimmelstiel-Wilsonsyndroma Nonp.DR 68,2% 43,1% 54,9% 2,0% 17,6% Prolii DR 62,2% 37,8% 62,2% 24,3%
