Szemészet, 1992 (129. évfolyam, 1-4. szám)
1992-09-01 / 3. szám
Szemészet, 129 (1992) 81-83 A Pécsi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Kovács Bálint egyetemi tanár) közleménye Elülső és hátsócsarnok műlencse szekunder implantációja Bíró Zsolt és Kovács Bálint A szerzők 2 év beteganyagában 107 eset kapcsán vizsgálták a másodlagos elülső és hátsócsarnok műlencsebeültetés eredményességét, a korai és késői posztoperatív szövődményeket. Az implantáció utáni látásélesség az esetek 84,1%-ban megegyezett vagy jobb volt a műtét előtti, szemüveggel vagy kontaktlencsével korrigált látásélességnél. A leggyakoribb látásromlást okozó posztoperatív szövődmény szekunder glaukóma (6 eset, 5,6%), cystoid makula ödéma (CMO) (5 eset, 4,6%), és endothelkárosodás (3 eset, 2,8%) volt. Kulcsszavak: másodlagos múlencse-implantáció, másodlagos glaukóma, cystoid makula ödéma (CMO), AION, endothelkárosodás Secondary pciol and aciol implantation The results and the postoperative complications of 107 secondary intraocular lens implantation were reviewed in a 2 year period. In 84,1% of the cases the postoperative visual acuity was the same or better compared to the preoperative visual acuity with aphakic glasses or contact lenses. The most frequent postoperative complications were secondary glaucoma (6 cases, 5,6%), cystoid macular edema (5 cases, 4,6%) and bullous keratopathy (3 cases, 2,8%). Keywords: secondary lens implantation, secondary glaucoma, cystoid macular edema (CME), AION, bullous keratopathy A 80-as évek közepétől kezdve klinikánkon egyre nagyobb számban végzünk mülencse-beültetést, 1990-ben a szürkehályog miatt operált 1012 beteg közül 965 (95,4%) primer műlencse-implantációban részesült. A primer (szürkehályogműtéttel egy időben végzett) műlencsebeültetés mellett egyre több beteg szeretne műlencsét kapni azok közül, akik korábban szürkehályog miatt már műtéten átestek. Ezek a betegek eddig az aphakia korrekciójára szemüveget, vagy kontaktlencsét viseltek, az ezek okozta kellemetlenségek vagy a másik szemen végzett műlencsebeültetés kedvező tapasztalatai miatt kérték az újabb műtétet, a másodlagos implantációt. Ha az előzetes szürkehályogműtét zárttokos (ICCE) volt, akkor elülső, ha tervezetten nyitott tokos (ECCE) volt, és a hátsó tok intakt maradt, akkor hátsócsarnok mülencsét implantálunk másodlagosan. Közleményünk célja, hogy szekunder műlencseimplantációval szerzett tapasztalatainkról beszámoljunk. Beteganyag és módszer A POTE Szemklinikáján 1989. január 1. és 1990. december31. között 97 beteg 107 szemén történt szekunder implantáció. 89 esetben elülsőcsarnok, míg 18 esetben hátsócsarnok műlencsét ültettünk be másodlagosan. A betegek között 73 férfi és 24 nő volt, átlag életkoruk 66,4 év (9-84 év), életkor szerinti megoszlásukat az I. táblázat mutatja. A szürkehályog eltávolítására 83 esetben időskori szürkehályog miatt, 24 esetben (22,4%) traumás eredetű szürkehályog miatt került sor. I. táblázat: Szekunder múlencse-implantáción átesett betegek nem és korcsoport szerinti megoszlása Életkor (év) férfi nő összesen 9-19 6-6 20-39 8 4 12 40-59 14 4 18 60-79 36 13 49 80-84 9 3 12 73 24 97 Az első műtét és az implantáció között eltelt idő átlagosan 38 hónap (3-252 hónap) volt a zárttokos (ICCE) hályogműtétet követően és 11 hónap (3-78 hónap) a nyitott tokos (ECCE) hályogműtétet követően. Az implantáció előtti korrekció csak 6 betegnél (5,6%) volt kontaktlencse, túlnyomó többségük szemüveget viselt. A műlencsebeültetés időpontjában 40 betegnek (37,3%) a másik szemében már volt műlencse, 16 beteg (14,9%) a másik szemére is aphakiás volt, míg 51 betegnél (47,7%) nem történt a másik szemen műtét (II. táblázat). II. táblázat: Az ellenoldali szem állapota a szekunder implantáció időpontjában 18 Phakiás Aphakiás ICCE ECCE Pseudophakiás ACIOL PCIOL PCIOL 89 6 2 4 2 4 ACIOL 45 8 2 24 10 A beültetendő műlencse erősségének meghatározására 39 esetben (36,4%) biometriás vizsgálatot végeztünk. A szekunder implantáció 4 betegnél intubációs narkózisban, a többieknél helyi érzéstelenítésben (retro- vagy parabulbarisan adott 4-5 ml 2%-os Lidocain (lidocain-HCl) és 0,75% Marcain (bupivacaine-HCl) keverék) történt. A műtét előtt 20-25 percig 30-35 Hgmm-es okulopressziót alkalmaztunk valamennyi esetben (17.). A különbséget a műtéti előkészítésben a pupilla tágítása, ill. szűkítése jelentette. A szembogarat hátsócsarnok műlencse implantációhoz (nyitott tokos hályogműtét után) 2,5%-os phenylephrin cseppentésével kitágítottuk, illetve elülsőcsarnok műlencse implantációjához (zárttokos hályogműtét után) 2-4%-os pilocarpinum hydrochloricum cseppentésével beszűkítettük. A műtét Az eredeti (hályogos) sebtől centrálisán (cornealisan) készítettünk 6,5-7 mm-es sebet, majd a csarnokot levegővel vagy Healonnal töltöttük fel.