Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-06-01 / 2. szám
Szemészet, 128 (1991) 61-63 A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemklinikájának (igazgató: Varga Margit egyetemi tanár) közleménye A fej-nyak régió nyirokelvezetésének szerepe a csarnokvíz elvezetésében és a látási funkciókban - I. állatkísérletes vizsgálatok* Holló Gábor, Pap György * Az 1990. évi Papolczy Ferenc Pályázat díjnyertes pályamunkájának állatkísérletes része alapján készült közlemény. A fej-nyak régió nyirokelvezetésének a csarnokvízelfolyásra és a látási funkciókra gyakorolt hatását eddig nem vizsgálták, noha a szem és az orbita funkcionális nyirokelvezetését számos kísérlet és humán vizsgálat korábban már igazolta. A szerzők jelen munkájukban állatkísérletes vizsgálataikat ismertetik, melyek során kétoldali, mély nyaki nyirokútlekötést követően sem acut, sem chronicus fázisban a tonogramokon és az elektroretinogramokon szignifikáns változást nem észleltek a beavatkozást megelőző állapothoz képest. Kulcsszavak: - orbita nyirokelvezetése - kísérletes blokk - szemnyomás - tonográfia - elektroretinográfia Influence of the lymph drainage of the head and neck on the drainage of the aqueous humour and visual functions I. - an experimental study Influence of the lymph drainage of the head and neck on the aqueous humour drainage and visual functions has been poorly studied, but functional drainage from aqueous humour to the deep and superficial cervical lymphatics has been prooved experimentally and clinically. In this study animal experiments are described. After bilateral blocking of the lymph drainage of the orbits in the neck region, there were no significant changes in the tonograms and electroretinograms either in acute, or in chronic phase in comparison with the results before surgery. Keywords: experimental block - orbital lymph drainage - intraocular pressure - tonography - electroretinography Az orbita, ill. a fej-nyak nyirokelvezetésének a csarnokvíz elvezetésére, valamint a látási funkciókra kifejtett hatását mindeddig részleteiben nem vizsgálták. Annak ellenére, hogy Krebs és mtsa nemrégiben főemlős chorioideaban elektronmikroszkóposán észlelt nyirokcapillarisról számolt be (7), igazoltnak tekinthető, hogy valódi nyirokér a limbus és a conjunctiva kivételével a szemgolyóban és az orbita mélyebb szöveteiben nincsen (2, 5, 8). Az orbita mély rétegeibe, valamint a csarnokvízbe és az üvegtestbe juttatott, a nyirokutak jelzésére alkalmas festékek és radioaktív nyomjelzők segítségével Grüntzignek és mtsainak már néhány óra után az azonos és ellenoldali, felszínes és mély nyaki nyirokcsomók szelektív jelzését sikerült elérni (5). Több szerző krónikus, kísérletes nyaki nyirokblokád után a perivascularis terek kiszélesedését és fehérjegazdag oedema megjelenését észlelte az irisben és a látóideg septumai között (3,5,6). Mindezen adatok a szem és az orbita mély részének önálló, funkcionális nyirokelvezetését igazolják. Makroszkópos lymphoedema kialakulásához a nyirokelvezetés elzárásán kívül a fej vénás elvezetésének jelentős károsítása is szükséges (4). Ez az állapot a liquortér és a szem tekintetében az izolált nyirokelvezetés-károsodástól alapvetően különbözik, ezért az erre vonatkozó vizsgálatainkat jelen közleményünkben nem ismertetjük. E munkánkban az orbita kísérletes, kétoldali, izolált nyirokblokádja utáni változásokkal foglalkozunk. Anyag és módszer A csarnokvíz-elvezetés vizsgálata szempontjából elfogadottnak számító, szabad vízfelvétel mellett tartott, felnőtt, 4-5 kg testtömegű, pigmentált, hím házinyulakon 50 mg/kg összadagú, folyamatos, iv. Sombrevin narkózisban Van Beuningen elektrotonometer (Z10/71, Schwarzer) 7,5 g tömegű mérőfejével 7 perces tonográfiás tesztet végeztünk először a jobb, majd azonnal a bal szemen beavatkozás előtt, valamint 7 nappal és 4 héttel a nyirokútelzárás után. A tonogram jellemzésére a 3. és 7. perchez tartozó értékek közötti, skálaosztásban kifejezett különbséget használtuk fel a nyúlon nem pontosan értékelhető elfolyási koefficiens számítás helyett (1,9). Az orbita nyirokelvezetésének kimutatására a tervezett műtét előtt 1 nappal rövid, iv. Sombrevin narkózisban mély, alsó parabulbaris injekcióval mindkét orbitába bejuttatott 0,1-0,2 ml, 10%-os, steril Evans-kék oldatot alkalmaztunk. A beszúráskor használt tű Evans-kéktől mentes volt, így a conjunctiva és a bőr közvetítésével létrejövő festődés kizárhatóvá vált. Elektroretinográfiás vizsgálatot három, a fentiekkel azonos tulajdonságú nyúl 6 szemén végeztünk beavatkozás előtt, ill. 1 héttel és 1 hónappal azt követően EEG 8S Elektroenkefalográf (Medicor) és FTS 2 fénystimulátor segítségével, helyi érzéstelenítéssel, Mydrum pupillatágítás után, külön a két szemen. A differens elektróda cornealis kagylóhoz illesztett Ag-AgCl elektród volt, a két fül zsírtalanított, belső felszínére helyezett elektródokat földeltük, a nyert föld-cornea jeleket 25 mikrovolt/mm erősítéssel, 70 Hz és 0,3 sec (0,53 Hz) felül-, ill. alulvágással, 60 mm/sec papírsebesség mellett tintaíróval regisztráltuk. A sötét adaptáció fenntartása érdekében az elsőként vizsgált szem ingerlése alatt a másik szemet takartuk. 20 cm távolságból 0,09 Ws, 0,18 Ws, 0,27 Ws, 0,72 Ws energiájú, 5-5 izolált ingerlés után az objektív fúziós frekvenciát 10 Hz-es lépcsőkben 10 és 50 Hz között határoztuk meg. 1000 lux megvilágításon 10 percig történő adaptáció után az előbbiekkel azonos módon regisztrált 0,36 Ws, 0,72 Ws és 1,08 Ws energiájú, 5-5 izolált ingerlést alkalmaztunk az egyik, majd a másik szemen. A nyaki nyirokvezeték lekötésére 0,1 mg iv. Atropin-előkészítés után összesen 200-250 mg Calypsol és 0,025-0,05 mg Fentanyl iv. narkózisban került sor steril körülmények között. A gége pajzsporca magasságában a nyaki ér-ideg kötegben az arteria carotis communis mögött elhelyezkedő, az Evans-kék szállításától szelektíven festődött truncus jugularist a környező szövetektől való izolálás után, fel nem szívódó, 2/0-s Synthofil varrattal a nyak mindkét oldalán szorosan elkötöttük. Eredmények Az orbitába injiciált Evans-kék az előkísérletek során már 6 óra múlva mindkét oldalon, szelektív módon, élénken megfestette
