Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)

1991-03-01 / 1. szám

Szemészet 3

Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye

Sclerokeratoplastica recidiváló pterygiumok eseteiben

Süveges Ildikó

Összefoglalás

A recidiváló pterygiumok kezelésére több eljárás ismeretes, amelyek közül legeredményesebben a lamellaris keratoplastica alkalmazható.

Szerző új eljárást dolgozott ki a recidiváló pterygiumok műtéti kezelésére. Módszerét sclerokeratoplasticának nevezte. A műtét lényege a hegszövet totalis eltávolítása után a corneoscleralis felszín fedése cadaver bulbusból vett cornea-sclera szövet összefüggő darabjával.

Műtétjét 11 esetben alkalmazta sikerrel. Megfigyelési idő 4 hó és 3 év között változott, átlagban 17,5 hó volt. Recidiva egy esetben sem lépett fel, egy kilencszer recidivált pterygium eltávolítása után alakult ki pseudopterygium, amely azonban műtét után 2 évvel sem érte el a pupilla területét.

Kulcsszavak: recidiváló pterygium, sclerokeratoplastica.

Sclerokeratoplasty in cases of recurrent pterygium.

For the treatment of recurrent pterygium there are a lot of methods among which lamellar keratoplasty seems to be the most effective. A new method has been developed for the surgical treatment of recurrent pterygium. The most important steps of the procedure are: the total removal of the cicatrix, then the covering of the corneoscleral bare surface with an one price corneoscleral tissue taken from a cadaver bulb.

The operation was successfully carried out in 11 cases. The follow-up period varied from 4 months to 3 years, the average being 17,5 months. No recurrence was observed. Pseudopterygium developed following the removal of a nine times recurred pterygium, however it did not reach, even two years after the operation, the area of the pupil.

Keywords: recurrent pterygium, sclerokeratoplasty.

A pterygium internum a conjunctiva és a cornea degenerativ megbetegedése. Jóllehet Celsus már csaknem 2000 évvel ezelőtt leírta műtéti megoldását, ma sem ismerünk olyan eljárást, amely recidívamentes eltávolítást biztosítana. Még kevésbé tudunk kielégítő módszert a recidívák megoldására. Különösen áll ez a többször kiújult folyamatokra, amikor végül is a belső zug hegesedésével az állandó gyulladás mellett a bulbus mozgáskorlátozottságával is számolhatunk.

A recidiváló pterygiumok műtéti megoldására Magitól (6) ajánlotta először a lamelláris keratoplasztikát 1946-ban. Azóta többen módosították az alapmútétet, alkalmanként conjunctiva plasticával kiegészítve. A hegszövet eltávolítása után kialakult cornea-defektust különböző alakú lamelláris corneatranszplantatumokkal fedték, ill. a pupillaris területet is érintő szövethiányok pótlására subtotalis lamellaris keratoplasztikát alkalmaztak (2, 3, 5, 8, 11). A cornea szövethiányának fedése mellett a hegszövet eltávolítása után fedetlenül maradt sclerafelületre leggyakrabban a bulbus más területéről vett ép conjunctívát ültettek (5). A Debreceni Szemészeti Klinikán a ’70-es évek elején a lamellaris cornea-transzplantatumot úgy ültettük a bulbus felszínére, hogy az a corneát és sclerát az eltávolított hegszövet helyén egyaránt fedje. Alberth a műtétet extracornealis keratoplasticának nevezte. A módszert Beran (1) tökéletesítette. Schulze (9,10) kerato-scleroplasticának nevezte a fenti módszert, és nagy előnyének tartja, hogy műtét után azonnal kontaktlencse helyezhető a bulbaris felszínre.

Utóbbi időben a cornea fedésére a hegszövet eltávolítása után lyophilizált corneaszövetet használnak (2, 8), sőt epikeratoplasticával is sikerrel próbálkoztak (7).

Kétségtelen, hogy a különböző módszerek közül (/3-besugárzás, lézerkezelés, cytostaticus terápia) a recidiváló pterygiumok megoldására a lamellaris keratoplastica a legalkalmasabb, mégis 3,5-11%-ban írták le a betegség kiújulását a különböző módon végzett keratoplasticák után (3,11). Ez a tény késztetett bennünket arra, hogy további megoldást keressünk a recidiváló pterygiumok gyógyítására. Elképzelésünk alapja az volt, hogy azonos szövettel fedjük a hegszövet eltávolítása után kialakult szöveti hiányokat: a corneát corneával, a sclerát scleradarabbal. Mivel a két szövetet együtt ültetjük át, ezért műtétünket sclerokeratoplasticának neveztük.

A műtét leírása:

A műtét három részből áll.

1. A recidivált pterygium és a környező hegszövet eltávolítása.

2. A szövethiány alakjának megfelelő lamelláris corneoscleralis szövetdarab preparálása cadaver bulbusról.

3. A kialakult szöveti hiányok fedése a corneoscleralis szövetdarabbal (1. ábra).

1. ábra. A műtéti eljárás sémás rajza: A cornea és a sclera felszínéről a hegszövetet eltávolítjuk (2), majd cadaver bulbusból eltávolított lamellaris corneoscleralis szövetdarabbal fedjük (3).

Ad 1. A hegszövet teljes eltávolítására törekszünk. Ez a cornea vonatkozásában azt jelenti, hogy a heges corneaszövetet olyan mélységben távolítjuk el, ahol már biztosan érmentes terület marad. A sclera preparálása addig végzendő, míg ép sclerarostokat találunk. Alkalmanként szükség lehet a belső egye-