Szemészet, 1991 (128. évfolyam, 1-4. szám)
1991-03-01 / 1. szám
Szemészet 13 A Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetem Szemészeti Klinikájának (igazgató: Süveges Ildikó egyetemi tanár) közleménye Echobiometriát 66 beteg 99 szemén végeztünk, kilenc különböző betegcsoportban. A betegcsoportok adatait és az alkalmazott rövidítéseket az I. táblázatban részleteztük. A szemgolyó falvastagsága és faltérfogata különböző szembetegségekben Németh János, Süveges Ildikó Összefoglalás Szerzők 99 emberi szem echobiometriája során vizsgálták a szemgolyó falának diffúz jellegű méretváltozásait különböző szembetegségek fennállása esetén. Az eredmények szerint a falvastagságot és faltérfogatot az intraocularis nyomás, gyulladásos oedema és vascularis congestio jelentősen befolyásolja. Kulcsszavak: echobiometria, bulbusfal, ametropia, oculáris hypotonia, uveitis, glaucoma. Thickness and volume of the ocular wall in different eye diseases The diffuse-type alterations in the ocular wall dimensions were examined using echobiometry on 99 eyes in different eye diseases. According to the results, the ocular wall thickness and the ocular wall volume are considerably influenced by the intraocular pressure, inflammatory oedema and vascular congestion. Keywords: echobiometry, ocular wall, ametropia, ocular hypotony, uveitis, glaucoma. A szemgolyó falának egyes szembetegségekben észlelhető körülírt, kóros megvastagodása jól ismert echográfiai lelet (1-2), viszont a szemészeti irodalom eddig csak kevés figyelmet fordított a szemgolyó falának diffúz jellegű változásaira. Guthoff és mtsai (3) bizonyították, hogy míg a szemgolyó falának vastagsága szorosan függ a szemtengely hossztól, addig a szemgolyó falának térfogata személytől függetlenül konstans. Ezzel szemben glaucomásokon végzett ultrahangvizsgálatok (5-8) azt mutatták, hogy a szembelnyomás hatással van a szemgolyó falának vastagságára és térfogatára. Jelen vizsgálatunkban különböző fénytörésű egészséges és különböző betegségekben szenvedő szemek falvastagságát és faltérfogatát vizsgáltuk meg és hasonlítottuk össze. Anyag és módszer A szemtengelyhosszat és a szemgolyó falvastagságát a korábban már leírt módon (3, 5-6), Ultrascan Digital В System IV ultrahangkészülékkel mértük. Ezen adatok alapján a hátsó szemgolyófél falának térfogatát kiszámítottuk (3,5). I. táblázat. A betegcsoportok adatai és az ábrákon alkalmazott rövidítések jegyzéke. Diagnózis (Röv.) Szemek száma Betegek száma Kor±SD (év) Kontroll (Kon) 13 и 48.8±18.5 Hypermetropia (Hyp) 5 3 50.7+11.2 Myopia (Myo) 16 9 39.3±22.9 Sérülés után (Sér) 4 3 29.0± 7.0 Műtét után (Műt) 3 3 32.7±22.5 Uveitis (Uve) 6 4 30.0±26.8 Phthisis bulbi (Pht) 6 6 26.7+19.9 Glaucoma (Gla) 43 24 66.9± 7.5 Exophthalmus (Exo) 3 3 60.3±22.5 Összesen: 99 66 48.9±22.4 Eredmények Az egyes betegcsoportokban észlelt adatokat és az emmetrópiás kontrollokhoz viszonyított eltéréseinek szignifikancia szintjét az 1-3. ábrákon mutatjuk be. A szemtengelyhossz a hypermetropiásokban szignifikánsan rövidebb, a myopiásokban pedig hosszabb volt, mint az emmetrópiás kontrollcsoportban (1. ábra). A beteg szemek közül csak az uveitises és a phthisis bulbiban szenvedő szemek tengelyhossza tért el az egészséges emmetropiásokétól; mindkettőé rövidebbnek mutatkozott. A falvastagság szignifikánsan nagyobb volt hypermetropiában, uveitisben, phthisis bulbiban és exophthalmusban, valamint intraoculáris sérülések, illetve műtétek után (2. ábra). Ezzel szemben myopiában és glaucomában a falvastagság szignifikánsan kisebb volt (2. ábra). A faltérfogat szignifikánsan nagyobb volt exophthalmusban, valamint intraoculáris sérülések, illetve műtétek után, és szignifikánsan kisebb volt glaucomában (3. ábra). Uveitisben, illetve phthisis bulbiban szenvedő szemek faltérfogatát is megnövekedettnek észleltük, de az eltérés a nagy szórás miatt nem volt szignifikáns. Egyik súlyos uveitises betegünk időbeli nyomon követése során azt tapasztaltuk, hogy a kezelés előtt extrém fokban megvastagodott bulbusfal a ciklosporin A kezelés alatt fokozatosan normalizálódott (4—5. ábra). Megbeszélés Eredményeink megerősítik Guthoff és mtsainak (2-3) azt a leletét, amely szerint a különböző fénytörésű, de egyébként egészséges szemek falának térfogata személytől függetlenül azonos, állandó érték. Ez annak ellenére így van, hogy a tengelymyopiás és tengelyhypermetropiás szemek tengelyhossza erősen eltér az emmentropokétól. A szemtengelyhossz változásával ugyanis fordítottan arányos a bulbus falvastagsága. Ez az összefüggés olyan, hogy a térfogat, azaz a szemgolyófal anyagmeny-
