Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-11-01 / 4. szám
dosított biuret próbával határoztuk meg [1]. A vörösvérsejt deformabilitásra a lassú (3000 ford/min) és a gyors (10 000 ford/min) hematokrit összehasonlításából következtettünk. A statisztikai kiértékeléshez a Wilcoxon—Mann-Whitney-féle nonparametrikus statisztikai próbát használtuk. Eredmények A vizsgált betegek klinikai adatait az I. táblázatban foglaltuk össze. Valamennyi csoport tagjai azonos kor szerinti eloszlást mutatnak. Míg a retinopathiában nem szenvedők valamennyien a Il-es típusú diabeteses csoporthoz tartoznak, addig a retinopathiában szenvedő betegek között nagy százalékban fordulnak elő Inzulin dependens I-es típusú diabetesesek. A cukorbetegek között az alapbetegség természetéből adódóan magasabb százalékban fordulnak elő a mikro- és makrovaskuláris komplikációkat jelző megbetegedések, mint hypertonia, coronaria- és artériás obliteratív betegségek, vesekárosodás neuropathia. A kontroll és a retinopathiában nem szenvedő egyének között több a dohányzó és a rendszeresen alkoholt fogyasztó. Ezen káros szenvedélyek az érbetegségekhez hasonlóan a kóros irányban befolyásolják a hemoreológiai paramétereket, így nem fokozzák, sőt csökkentik a csoportok között észlelhető laboratóriumi különbségeket. 1. táblázat / A vizsgált betegek klinikai adatai Kontroll Diabeteses betegek n=22 Rtp. nincs n=18 Exsud. rtp. n=20 Prolii, rtp. n=22 Kor (átl.±SD) 55,5± 12,2 62,5±6,8 59,1±11,5 54,0± 12,9 Nem (ffi/nő) 10/12 12/6 8/12 7/15 Diab. időtart. (év) (átl.±SD) _ 4,1±4,1 13,8±7,3 19,1±9,8 Rtp. időtart. (év) (átl.±SD) 2,6±3,0 4,7±5,4 Diab. ther. (Inz/Gysz) — 0/18 9/11 16/6 Hypertonia ( %) 32 % 61 % 55 % 63 % ISZB, art. bet ( %) 18 % 22 % 30 % 32 % Vénás bet. ( %) 6 % 11 % — 9 % Vese kár. ( %) — 11 % 15 % 32 % Neuropathia ( %) — — 15 % 18 % Broka index 122,0U19 123,2±20 121,6±17 126,3±17 Dohány/alkohol 36 %/32 % 22 %/22 % 0 /5 % 9 %/4 % A vizsgált főbb laboratóriumi paramétereket a 11. táblázatban foglaltuk össze. A diabeteses betegeknél szignifikánsan magasabb teljes-vérviszkozitást, fibrinogén és alfa-2 globulinszintet találtunk a kontrollcsoporthoz képest. Ugyancsak magas százalékban észleltünk kóros vörösvérsejt-deformabilitást ezen betegcsoportban. A .magas szórások miatt a plazmaviszkozitás értékek emelkedése statisztikailag nem szignifikáns. A teljes-vérviszkozitást befolyásoló hematokrit értékek nem mutattak különbséget az egyes csoportok között. Az albumin szint statisztikailag nem szignifikánsan csökkent a retinopathia súlyosbodásával. A cukorbetegeknél szignifikánsan magasabb vérzsírokat észleltünk a kontrollcsoporthoz képest. A diabeteses betegcsoporton belül különös figyelmet érdemel az a megfigyelés, hogy hemoreológiai paraméterek a retinopathiában nem szenvedő betegcsoportban is kifejezetten kórosak, és nem mutatnak jelentősebb változást a retinopathia súlyosbodásával, a komplikáló vaskuláris megbetegedések jelentkezésével. 202
