Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-02-01 / 1. szám
Kibocsájtási diagnózisok a vizsgált 40 betegnél III. táblázat Diagnózis Fő SM 17 ebből definitiv: 11 valószínű: 6 Obs. multifocalis neurol. laesio irányában n Neuritis retrobulbaris i Myasthenia (ocularis forma) i Haemispherialis vascularis laesio 3 Hypaesthesia n. vestibularis 3 Myelitis transversa J Anxietas 3 papilla decoloratiót és látótér kiesést találtunk: koncentrikus beszűkülést, vakfolt-megnagyobbodást, temporális quadrans kiesést. Poser kritériuma alapján 11 betegnél SM definitiv, 6 betegnél pedig valószínű diagnózisát állítottuk fel (III. táblázat). Mindhárom betegnél, akinél NMR vizsgálat történt, a demyelinisatio helyét lokalizálták. Megbeszélés A vizsgált 40 SM gyanús betegből 17 esetben a SM diagnózisát állítottuk fel a vizsgált 3 éves időperiódus végén. A nő: férfi arány anyagunkban (11 nő, 6 férfibeteg) % 2 : 1 volt. A kezdeti tünetek sokfélék lehetnek. Leggyakoribb eltérések: látásromlás, szédülés, zsibbadás voltak, de a diffúz panaszok között kettőslátás, vizelési zavar stb. is szerepelt. A mintaváltásos ingerléssel nyert látókérgi kiváltott válaszok nagyfokú érzékenysége a SM-ben létrejött demyelinisatiora 1972 óta ismeretes [5]. Ismeretes továbbá, hogy a somatosensoros kiváltott válaszok (SEP) [4], valamint az auditorikus kiváltott válaszok (BERA) [12] is gyakran mutatnak eltérést SM folyamán, azonban az utóbbiak diagnosztikus hatékonysága a látókérgi kiváltott válaszokéval szemben elmarad. A SM folyamán létrejövő látópálya demyelinisatio megnyúlt latenciájú VEP-görbét eredményez [7, 10, 11]. Ez a lelet azonban nem specifikus, és SM-en kívül számos neurológiai és szemészeti megbetegedés, — mely szintén az ingerületvezetést lassítja — megnyúlt latenciájú látókérgi kiváltott választ eredményezhet. Látencia megnyúlást okozhat minden olyan szemészeti megbetegedés, mely a retinára vetülő képet csökkenti, pl.: szűk pupilla, masszív lencsehomályok. A traumás, ischaemias, kompressziós elváltozások [15, 18] vascularis úton, táplálkozási zavar miatt okozhatnak demyelinisatiot. Diabetes mellitusban a vascularis faktor mellett a szénhidrát anyagcsere zavara is szerepet játszik. Anaemia perniciosaban a B12 vitamin hiány okozza a demyelinisatiot a központi idegrendszerben [20]. Toxicus amblyopiaban is a demyelinisatiot a felszívódási zavar következtében kialakuló B12 vitamin hiánynak tulajdonítják [3]. A megnyúlt latenciájú VEP előfordulása tehát nem korlátozódik egyetlen betegségre. Vizsgálataink során a látencia megnyúlást csak a klinikai képpel egybevetve tekinthetjük diagnosztikus értékűnek. Beteganyagunkban a 12 kóros VEP látenciát mutató betegből 11-nél a SM bizonyított lett. Egy esetben a megnyúlt látenciát neuritis retrobulbaris okozta. Hat valószínű SM diagnózisú betegnél nem találtunk látencia megnyúlást, viszont közülük 2 beteg esetében az amplitúdó alacsonyabb volt. Ez a tény 15
