Szemészet, 1990 (127. évfolyam, 1-4. szám)
1990-02-01 / 1. szám
felhívja a figyelmet arra, hogy az ingerületvezetési idő növekedése mellett esetleg idegrost pusztulással is számolhatunk. Bár önmagában a látencia idő megnyúlása nem abszolút diagnosztikus értékű SM-ben, az oldal differencia, az amplitúdócsökkenés és a látencia megnyúlás együttes figyelembe vételével a betegségre jellemző specificitás növelhető [10, 12]. A hat, valószínű SM diagnózisú betegből három esetében állt fent egyéb szemészeti eltérés: temporalis papilla decoloratio és látótér elváltozás (koncentrikus beszűkülés, vakfolt megnagyobbodás, temporalis quadrans kiesés), ezek az eltérések azonban az irodalmi adatok szerint nem kórjelzőek [14]. Feltűnően sok esetben volt pozitív góc a többi elektrofiológiai vizsgáló módszerrel: a BERA 14, a SEP 4 betegnél volt pozitív. A demyelinisatios gócot biztosan kimutató NMR vizsgálatra a vizsgált időszakban csak 3 betegnél volt alkalmunk. Ezek a betegek az általunk definitívnek tartott csoportba tartoztak, és mindhárom betegnél az NMR pozitív eredményt adott. Poser kritériumrendszere a SM diagnózisát kiváltott válasz eltéréshez is köti. Egyre nagyobb tehát a differenciáldiagnosztikai jelentősége a modern elektrofiziológiai vizsgálatoknak. E non invazív módszer jelentősége igen nagy, mivel szubklinikus góc kimutatására is alkalmas a betegség tünetmentes szakában. A szubklinikus góc funkció károsodást okoz, melyet a VEP objektiven jelez. A lézió pontos helyének kimutatására az NMR vizsgálat azonban nagyobb lehetőséget nyújt. összefoglalás A szerzők 40 SM gyanús beteg klinikai adatai és látókérgi kiváltott válasz eltérések alapján 11 esetben a SM meglétét igazolták. A legújabb kritérium rendszer (Poser) a biztos SM diagnózisához a VEP eltérést is figyelembe veszi. Jelen vizsgálataink alapján a típusos látencia megnyúlás mellett az oldaldifferenciát és amplitúdócsökkenést is figyelembe kell venni. Hangsúlyozzák, hogy a VEP látencia megnyúlás nem egyenlő SM-szel, más szemészeti és neurológiai megbetegedésnél is előfordulhat. A többi klinikai adat a VEP eltérésekkel együtt viszont a pontos diagnózist biztosítja. IRODALOM: 1. Bauer H.J.: Acta neurol. Scand. 50, Suppl. 58 (1974). — 2. Bauer H.J.: IMAB — Enquéte Concerning the Diagnostic Criteria for MS. In: Bauer H.J., Poser S., Ritter G. (Eds): Progress in Multiple Sclerosis Research. Springer-Verlag, Berlin, p 555 (1980). — 3. Bronte-Stewart J., Pettigrew A.B., Foulds И ..S'.; Trans. Ophthalmol. Soc. U.K. 96, 355 (1976). — 4. Halliday A.M., Makefied O.S.: J. Neurol. Neurosurg. Psychiat. 26, 211 (1963). -— 5. Halliday A.M., McDonald W.J., Mushin J.: The Lancet 1, 982 (1972). — 6. Hume A.L., Waxman S.G.: J. Neurol Sei. 83, 191 (1988). — 7. Hamburger H.A., Leutcher W.M., Thompson R.: Ann. Ophthalmol. 16, 752 (1984). -— 8. Ikeda H., Tremain K.E., Sander M.D.: Br. J. Ophthalmol. 62, 227 (1978). — 9. Janáky M., Benedek Gy., Alföldi, P., Rubicsek Gy.: Ideggyógyászati szemle 36, 331 (1983). — 10. Janáky M., Benedek Gy., Heiner L.: Ideggyógyászati Szemle 36, 529 (1983). —-11. Janáky M., Tari E.: Szemészet 121, 224 (1984). — 12. Kjaer M.: Acta Neurol. Scandinav. 62, 1 (1980). — 13. Kupersmith M.J., Nelson J.I., Seiple W.H., Carr R.E., Weiss P. A.: Neurology 33, 1015 (1983). -— 14. Lowitzsch K.: Pattern-Evoked Visual Potentials in 251 MS Patients in Relation to Ophthalmological Finding and Diagnostic Classification. In: Bauer H.J., Poser S., Ritter G. (Eds): Progress in Multiple Sclerosis Research. Springer-Verlag, Berlin, p 571 (1980). — 15. Müller-Jensen A., Zschocke S., Danheim F.: Neurol. 225, 33 (1981). — 16. Persson, H.E., Wanger P.: Br. J. Ophthalmol. 68, 760 (1984). —- 17. Poser S.,Paty D.W.: Ann. Neurol. 13, 227 (1983). — 18. Rouher F., Plane C., Sóié P.: Arch. Ophthalmol. (Paris) 29, 555 (1969). — 19. Szobor A., Sényi К.: Szemészet 120 74 (1983). •— 20. Troscoso J., Mancall E.L., Schatz N.I.: Arch. Neurol. 36, 168 (1979). 16
