Szemészet, 1989 (126. évfolyam, 1-4. szám)

1989-05-01 / 2. szám

mokra felülről nem szűkülő, ovális pupilla és a szokatlan klinikai kép mégis melanoma gyanúját keltette, ezért iridotrabeculactomiát végeztünk, és kimetszett szövet gyorsfagyasztott szövettani vizsgálata igazolta a feltételezést — így a műtétet a scleralemez zárása után azonnal enucleatióval fejeztük be. A szövettanilag feldolgozott szemgolyóban a gondos kimetszés ellenére melanoma reziduumot találtunk. Szóródás nem következett be, a beteg a műtét után 8 évvel is él, egészséges, DTIC kúrát nem adtunk. Ugyancsak diagnosztikai problémát jelentett egy fiatal férfi betegünk, aki hirtelen látásromlással jelentkezett, a funduson, a papilla felett elhelyezkedő, mintegy 3—4 papillányi, alig promineáló, vérzésekkel övezett, inkább exsudatiós, gyulladásos területet találtunk, és tekintettel, hogy az illető állatboncmester volt, — elsősorban juxtapapillaris chorioretinitisre gyanakodtunk, és a vizsgálatokat, valamint kezelését is ilyen irányban folytattuk — eredmény nélkül. Hazabocsátása után a beteg hosszabb ideig nem jelentkezett kontrolion, mintegy fél év múlva került sor újabb fundusvizsgálatra, mikor is a folyamat progresszióját észleltük és a vizsgálatokat megismételtük. Többek között FLAG és ultrahangvizsgálat is történt, de az egyik lehetőségként felvetett, lapos terjedésű, atípusos melanomát nem igazolták. Közben a betegnél heves hátfájdalmak és magas lázkiugrások kezdődtek, egy alkalommal melaninuriát is kimutattak, és a háti gerinc szcintigráfiás vizsgálata daganatra gyanús felritkulást mutatott. A diagnózis érdekében a már jelentősen megromlott látású szem eltávolítására beszéltük rá a beteget, és a szövettani vizsgálat rendkívül polimorf, nagy malignitású, kevert (G2), hipokrom melanomát mutatott ki, lapos terjedéssel, transsclerális és perivascularis propagatióval. Az azonnal elkezdett, kombinált citostatikus kezelést a beteg nehezen tolerálta, a generalizáció gyorsan teijedt, és két hónapon belül a beteg halálához vezetett. Harmadik fiatal férfi betegünk osztályra történő felvétele előtt már jelentkezett szemészeti szakrendelésen kisfokú látásromlással és a maculában „Retinitis centrális serosának” megfelelő finom elváltozással. Az akkor megajánlott szemosztályi felvételt és kivizsgálásokat nem fogadta el. Felvételekor típusos melanomával kitöltött szemgolyó, secunder glaucoma okozta fájdalom miatt gyorsan enucleatio mellett döntöttünk, a szövettan is orsósejtes melanomát igazolt. Kivizsgálása során már nyirokcsomó- és májmetastasisok voltak kimutathatók. Több alkalommal ismételt DTIC kezelésre a metastatikus daganatszövetek teljesen eltűntek, és a beteg 2 évig tünet- és panaszmentes állapotban volt tartható. Két év után azonban először jelentkeztek csontmetastasisra utaló panaszok, ekkor már a DTIC kezelés is hatástalannak bizonyult, mintegy fél év alatt a generalizáció gyorsan progrediált, és végül a beteg daganatos senyvedésben elhunyt. Negyedik, fiatal nőbetegünk jelentkezésekor a papilla felett 3—4 papillányi, 1—2 D-t promineáló, melanomagyanús területet találtunk. Observatio során a terület prominentiája fokozódott, és egy év múlva az ultrahangvizsgálat is daganatszövet mellett szólt. A beteg a megajánlott enucleatiót korára, esztétikai okokra és megtartott látására hivatkozva negálta, időközben külföldre távozott, sorsáról nem tudunk.

A klinikailag típusos, előrehaladott melanomák eseteiben a legegyszerűbb és leginformatívabb kiegészítő vizsgálat a diasclerális átvilágítás volt, mely 85%-ban bizonyult pozitívnak. Kevésbé volt jellemző a szaruhártya érzékenységének csökkenése, mindössze 10 esetben jelezte a ciliaris idegek érintettségét. Döntő fontosságú diagnosztikaijelnek bizonyult azonban fent ismertetett fiatal nőbetegünknél, akinek melanomája a corpus ciliaréból indult ki. Ultrahangvizsgálatot nem minden daganatos szemen végeztünk, ezek közül az előrehaladott daganatok típusos echogramja megerősítette a klinikai képet, kezdeti stádiumban azonban a daganat elhelyezkedése vagy rétegvastagsága miatt nem jelentett döntő fontosságú információt. Szcintigráfiás vizsgálatot elsősorban metastasis keresése érdekében végeztünk, az általunk használt izotóp intraocularis neoplasma kimutatására nem is volt kiválóan alkalmas, így mindössze egy előrehaladott esetben tudtunk az orbita felett diagnosztikai értékű oldalkülönbséget detektálni gamma kamerával. Ugyanakkor fent ismertetett egyik

74