Szemészet, 1989 (126. évfolyam, 1-4. szám)

1989-02-01 / 1. szám

mint a legenyhébb látótérkieséseket mutató 1-es csoporté (1. 1—3. ábra). Hasonló tendenciát korábbi vizsgálatok idevágó eredményeiben nem találtunk [1, 5, 6]. Az anyagunkban észlelt jelenséget a következőképpen magyarázzuk. Mint azt a glaucomás látótérelváltozásokkal foglalkozó cikkünkben [14] ugyanezen beteganyagra nézve leírtuk, a 0-s csoportban a diffúz látóidegrost-pusztulás a domináló, amely általános retinális szenzitivitáscsökkenésben nyilvánul meg. Ezzel szemben az 1-es csoportban a lokális rostpusztulás dominál, amely klasszikus látótérdefektusok megjelenésével jár. Mivel a peremterület és az excavatiós terület elsősorban a diffúz rostpusztulás jelzője, érthető, hogy ezen vizsgálatok eredményei a diffúz károsodást mutató 0-s csoportban valamivel rosszabbak voltak, mint az 1-es csoportban, ahol a lokális rostpusztulás kevésbé befolyásolta ezen vizsgálatok eredményét. A 0-s és az 1-es csoportok közötti különbség a C/D hányados esetében volt a legkisebb. Ez azzal áll összefüggésben, hogy ez a módszer egyformán érzékenyen jelzi a lokális és a diffúz rostpusztulást.

Ezzel kapcsolatban felmerülhet a kérdés, hogy glaucomásnak minősíthetünk-e egy beteget akkor, ha nála Goldmann-periméterrel lokális látótérkiesést nem találtunk. Saját adataink is azt bizonyítják, hogy igen. A lokális látótérkiesést (scotomát) nem mutató, 0-s betegcsoportunkban ugyanis már jelentős látóidegrost-pusztulás állt fenn, amelyet két tényező is bizonyított. Egyrészt egészségesekhez viszonyítva kimutatható volt a retinális szenzitivitás általános csökkenése [3, 14], másrészt pedig az egészségesektől szignifikánsan eltérőek voltak a morfológiai paraméterek; nagyobb papilla excavatiót, nagyobb C/D hányadost és kisebb neuroretinális peremterületet észleltünk. Mind a funkcionális mind a morfológiai adatok alapján a látóideg diffúz rostpusztulása olyan fokú volt, amely mindenképpen indokolta a glaucoma diagnózisának kimondását, annak ellenére, hogy a betegek látóterében scotomát nem észleltünk. Quigley [17] vizsgálatai szerint glaucomás betegeknél a Goldmann-periméteren kimutatható első scotoma megjelenésekor a nervus opticus rostpusztulása elérheti akár a 40%-ot is, illetve a látóidegrostok 25%-ának elpusztulása mellett a látótér még általában teljes. Véleménye szerint scotoma megjelenése a látótérben már a glaucomás látóideg-károsodás viszonylag előrehaladott fokát jelzi [19].

Saját adataink szerint a diffúz rostpusztulást mutató glaucomás betegek később, előrehaladottabb károsodás mellett kerülnek felismerésre, mint a lokális rostpusztulást, azaz a látótérben scotomát mutató esetek. Ez arra hívja fel a figyelmet, hogy a látóidegfő látható és mérhető morfológiai paramétereit a glaucoma diagnózisának kritériumai között a jelenleginél nagyobb súllyal kell figyelembe vennünk, illetve a látótérvizsgálati módszereinket tovább kell finomítanunk.

Összefoglalás

A szerzők 28 glaucomás beteg (13 glaucoma simplex és 15 glaucoma capsulare) 48 szemén végeztek részletes Goldmann-perimetriát és centrális fúziós frekvenciavizsgálatot, illetve térhatású fundusfelvételek segítségével mérték a látóidegfő C/D hányadosát, az excavatio területét és mélységét, valamint a neuroretinális peremterületet. Az eredmények szerint a látóidegfő morfológiai paraméterei közül a korrigált neuroretinális peremterület csökkenése mutatta a legszorosabb korrelációt a látóideg funkcionális állapotának romlásával. A másik három vizsgált morfológiai paraméter kevésbé erős, de szintén szignifikáns összefüggést mutatott a látótérkiesés súlyosságával.

IRODALOM: 1. Airaksinen P. /., DranceS. M., SchützerM.: Am. J. Ophthalmol. 99,1 (1985). — 2. Airaksinen P. J., DranceS. M., Douglas G. R., Schützer M.: Am. J. Ophthalmol. 99, 107 (1985). — 3. Andit J. L., Anderson D. R.: Arch. Ophthalmol. 102, 363 (1984). — 4. Balázsi A. G., DranceS. M., Schulzer M., Douglas G. R..'Arch. Ophthalmol. 102,1011 (1984). — 5. BetzP., Camps F., Coltignon- BrachJ., LavergeneG., WeekersR.: Graefe’s Arch. Clin. Exp. Ophthalmol. 218,70(1982). — 6. Cloux- FeyU., GloorB., JaeggiP., Hendrickson Ph.: Klin. МЫ. Augenheilk. 189,92(1986). — 7. DranceS. M.

30