Szemészet, 1988 (125. évfolyam, 1-4. szám)

1988 / 1. szám

A különböző típusú látótérkiesések megoszlása glaucoma simplexben (Simpl.) és glaucoma capsular e-ban (Caps.) szenvedő betegeink esetében

I. táblázat

Simpl.

Caps.

össz.

Paracentrális scotoma

1

G

7

Nasalis lépcső, centrális

9

4

13

Nasalis lépcső, perifériás

1

6

7

Bjerrum-scotoma

9

6

15

Temporalis szektor-kiesés

1

2

3

Fölcső vagy alsó térfélkiesés

5

2

7

Előzőnél előrehaladottabb kiesés

i

4

6

A fixálóponthoz legközelebb elhelyezkedő látótérkiesés helyzetét vizsgálva is különbséget észleltünk a két glaucomás csoport között (II. táblázat). A simplex csoportra itt is a centrumhoz közelebbi, a capsulare-ra pedig a perifériásabb kiesések voltak jellemzőek (x2 = 4,l p = 0,13).

II. táblázat

A fixálóponthoz legközelebb eső látótérkiesés elhelyezkedése simplex és capsulares glaucomás betegeinkben

Fixálóponttól

való

távolság

(fok)

Simplex

Capsulare

n = 16

%

n = 21

%

О

Ю

1

о

8

(50)

5

(24)

6—10°

4

(25)

4

(19)

О

о

4

(25)

12

(67)

A Betz (2) szerint alcsoportokba sorolt esetek számát, az egyes betegcsoportok és az egészséges kontrollok látóterein különböző vizsgálójelek isoptervonalai által határolt területértékeket és az adatok statisztikai összefüggésére vonatkozó mutatókat a III. táblázatban foglaltuk össze. A táblázatból látható, hogy a legkisebb vizsgálójeltől eltekintve, minden isopter esetében az egyre súlyosabb látótérkiesést jelentő Betz-féle súlyossági fokozat szoros és szignifikáns korrelációt mutatott az isopterterületek csökkenésével. A 30°-on belüli ftatikus profil görbe alatti területei szintén jól korreláltak a Betz-féle súlyossági sokbeosztással (r = —0,7 p<0,001).

A lokalizált (lokális) látótérkiesést nem mutató 0 alcsoportú glaucomás és a legenyhébb látótérkieséseket mutató 1-es alcsoport látótereit összehasonlítva, az isopterek területei a két csoportban nem különböztek egymástól, viszont mindkettőé szignifikánsan alacsonyabb (kisebb) volt, mint a kontrollcsoport esetében (III. táblázat). A súlyosabb típusú kieséseket mutató 2, 3 és 4 alcsoportok isopterterületei szignifikánsan kisebbek voltak, mint a 0 és 1 al-13