Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987-02-01 / 1. szám
1 2 1. ábra. 37 éves rheumatoid arthritisben szenvedő férfibeteg jobb oldali szaruhártyájában kialakult radier vonalakból álló Delagil okozta corneahomály 2. ábra. 35 éves Sjögren-syndromás nőbeteg bal oldali lencséjében képződött hátsókérgi opacitás Delagil szedés után IV. táblázat A Delagil hatására létrejött maculopathiák DG Kor Macula Dózis EOG SLE 50 Perimac. deg. 180 g RA 3(> Pigm. zavar 20 g 182 RA 37 Pigm. zavar 143 g 200 KA 57 Pigm. zavar 75 g 150 CDLE 28 Perimac. deg. 285 g 150 Egy esetben megfigyelt hátsó kérgi lencse opacitás képződés és fokozódás a szer kihagyása óta eltelt megfigyelési idő (2 év) alatt stacioner maradt (2. ábra). Öt beteg esetében észlelt maculaelváltozások nem eredményeztek látásromlást és nem jártak látótérkieséssel vagy színlátáseltéréssel. Ennek ellenére a Delagil® kezelést megszakítottuk, és a betegeket további ellenőrző vizsgálatokra kértük vissza, melyek során ezek a funkciók nem változtak. Négy betegnél fél évvel a szer leállítását követően EOG vizsgálatot is végeztünk. Az Arden quotiens kettő esetében normális, kettő esetében pedig kóros mértékű volt (IV. táblázat). Megbeszélés A típusos chloroquin retinopathia klinikai képét elsőként Cambiaggi írta le 1957-ben [5], de a gyógyszer szedésével való oksági összefüggést csak két évvel később Hobbs és mtsai ismerték fel [6]. Ugyancsak ők írták le a szer corneális lerakódásának tüneteit [7, 8], Hazánkban először Grósz István [9, 10] foglalkozott a chloroquin hatásával és szemészeti mellékhatásaival, majd ezt követően más szerzők is közöltek humán és állatkísérletes toxikológiai megfigyeléseket [11, 12, 13, 14]. 43
