Szemészet, 1987 (124. évfolyam, 1-4. szám)
1987 / 3. szám
fénytörési megoszlása: 8 emmetropiás, 16 hypermetropiás, 8 myopiás (ebből kettő — 9,0D feletti). 20 szemben a retinoschisis perifériásán helyezkedett el, 12 szemben elérte, vagy közvetlen veszélyeztette a maculát. 22 esetben a temporális alsó quadránsban, 12 esetben a temporális felső, 6 esetben a nasalis alsó, 1 esetben a nasalis felső quadrénsban helyezkedett el a retinoschisis. 9 esetben a schisis legalább 2 quadránsra terjedt ki. A következő terápiás beavatkozásokat végeztük: diathermia, cryopexia, fotokoaguláció, sclera-bedomborító műtét a szubretinális (interaretinális) folyadék lebocsájtásával vagy anélkül. A beavatkozások szükség szerint több ülésben történtek, s céljuk a retinoschisis terjedésének megakadályozásán túlmenőleg a cysta összeesósének elérése, végső soron a retina visszafektetése. A beavatkozások számszerű eloszlását az I. táblázaton tüntettük fel. Eredmények A látásélesség alakulását a beavatkozások előtt és után a II. táblázaton tüntettük fel. Lényeges látásjavulást 3 esetben, az ablatióval szövődött esetekben sikerült elérni, míg két esetben a kezdeti teljes látás 5/15-ig romlott a retinoschisis maculára terjedése miatt. Az anatómiai eredményeket a III. táblázat tartalmazza. Az átlagos megfigyelési idő 3,2 év volt (0,5—10 évig). II. táblázat III. táblázat Vizus Kezdeti Végső Visszafeküdt 10 5/5—5/15 24/32 27/32 Részlegesen visszafeküdt 9 5/20—5/50 5/32 3/32 Változatlan 12 >5/50 3/32 2/32 Rosszabb 1 Megbeszélés A degeneratív retinoschisis a neuroepithel és a bipoláris sejtek közötti összeköttetés megszakadása miatt maradandó látáskárosodással jár. A retinoschisis megszüntetésétől ezért funkció javulás nem várható, lokalizálása a progresszió megállítása révén a meglévő funkciókat konzerválhatja. A retinoschisishez társuló ablatio a gyógyulási esélyeket lényegesen csökkenti. A retinoschisis gyakran csak véletlenül derül ki, amikor még látótér kiesést nem, vagy csak csekély mértékűt okoz. Amennyiben a szétvált retina lemezek határa a centrum felé nem éles, vagy a macula közvetlen veszélyben van, feltétlen be kell avatkozni. A legkíméletesebb a demarkáló fotokoaguláció, ami a progressziót megállíthatja [11], de a macula közelében nem alkalmazható. A retinoschisis területében végzett fotokoagulációt Okun és Cibis (1964) végezték először és a cysta összeesését, a retina visszafekvését tapasztalták (1—2. ábra). Az intraretinális folyadék felszívódása nem tud bekövetkezni addig, amíg a schisis külső fala és a pigmenthám közötti összeköttetés intakt. A fotokoaguláció (cryopexia) hatására a keletkező chorioretinitises heg megváltoztatja a külső barriert, a folyadék felszívódása lehetővé válik. Ennek gyorsasága több tényezőn múlik: a fotocoagulációs hegek mennyiségén, az intraretinális folyadék összetételén, sűrűségén, valamint attól is függ, hogy a retina belső lemezén van-e lyuk, amelyen keresztül folyadék pótlódhat az üvegtestből. Tapasztalatunk szerint a folyadék felszívódhat 2 hét alatt, de ez elhúzódhat akár 1 évig is. 11 esetünk közül 8 esetben egyedül ezzel a módszerrel sikerült a retinát vissza-132
