Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)

1986 / 2. szám

Schulek 1904-ig szerkesztette a Szemészetet. Kiújuló betegsége miatt az utolsó évfolyamokat már Grósz Emil rendezte sajtó alá és az 1904. évfolyamot már kettőjük neve fémjelzi. Schulek tragikusan korai halálával tanszék-utódja s az 1905. évi 2. számtól a Szemészet szerkesztője is Grósz Emil lesz, aki a folyóirat életében már az 1904. évben lényeges változtatásokat hajtott végre. A lap terjedelmének növekedése, formájának megváltoztatása, ,,melléklet”-jellegének megszüntetése, az Orvosi Hetilaptól való függő helyzet lazítása jelzik Grósz Emil korának beköszöntét.

Az 1904—1905-ös években különösen jelentős eseményről olvashatunk a Szemészetben, amely nemcsak a magyar szemészet, hanem az egész magyar orvostudomány szempontjából is alapvető és messzeható változás elindítója. A Szemészet 41. évfolyamában, az 1904. ápr. 24. számban, amely még az Orvosi Hetilap mellékleteként látott napvilágot, az első cikk: ,,Felhívás Magyarország szemészeti egyesületének megalakítására” ! A rövid, de igen határozott velős felszólítás hangsúlyozza, hogy „Ha még kevesen is vagyunk, akik kizárólagosan a szemészet művelésével foglalkozunk, annál nagyobb szükség van az összetartásra s a kölcsönös támogatásra. .. ” A cikk a továbbiakban hangsúlyozza a szemészeti egyesület megalapításának elvi és gyakorlati, speciális szemészeti és egyetemes orvostudományi jelentőségét, majd azzal zárul: „Arra kérjük hazánk összes szemorvosait, hogy Magyarország szemészeti egyesületének megalakítása céljából szíveskedjenek 1904. május hó 22-dikén, Pünkösd vasárnapján d. e. 11 órakor a budapesti egyetemi szemklinika (VIII., Üllői út 26.) tantermében megjelenni.”

Ezzel a híradással indult el a Magyar Szemorvosok Egyesülete, a mai Szemorvostársaság. De nézzük, mi történt tovább. A Szemészet 42. évfolyamában, az 1905. okt. 15-i számban, amelyet már Grósz Emil egyedül szerkesztett, az első cikk Grósz Emil egyetemi ny. r. tanár műve: „Schulek Vilmos emlékezete”. A második cikk Blaskovics László egyetemi m. tanár „egyesületi titkár” tollából: „Magyarország szemorvosainak egyesülete alakuló közgyűlése és 1. tudományos ülése”. A beszámoló utal az 1904-ben közzétett és fentebb idézett felhívásra, jelenti, hogy „67 kartárs jelentette be egyesületünk tagjai közé való belépését”. Ez a beszámoló az 1905. június 11-i alakuló közgyűlésen hangzott el, amelyet az I. tudományos ülés követett. Blaskovics jelentette, hogy az új egyesület, amelynek a Szemészet lesz a hivatalos lapja, megválasztotta a szervezet „igazgató választmányát”, amelynek tagjai Csapodi István, Goldzieher Vilmos, Grósz Emil, Hoór Károly, Imre József, Leitner Vilmos, Somogyi Zoltán és Szili Adolf lettek. Egyesületi titkárrá Blaskovics Lászlót választották. (Az elnöki tiszt betöltéséről — ami tudvalevőleg Grósz Emil hivatása lett — ez a beszámoló nem tesz említést.)

így indult el, 80 évvel ezelőtt, 1905. június 11-én a Magyar Szemorvosok Egyesületének pályafutása, amelynek egyes fázisairól, fejlődéséről a Szemészet egymást követő évfolyamaiból szerezhetünk tudomást. 1904—1905. évek jelentik a Szemészet folyóiratának Grósz Emil szerkesztésével történő önállósulását s az Orvosi Hetilaptól való függetlenségének idejét is.

Grósz Emil 15 évig volt elnöke a Szemorvosok Egyesületének, utána napjainkig, egymást követően, változó időtartamig Blaskovics László, id. Imre József, Liebermann Leó, Ditrói Gábor, Horay Gusztáv, R admit Magda, Boros Béla, Kettesy Aladár, Kukán Ferenc, Weinstein Pál, Nónay Tibor, majd ismételten Kettesy Aladár, Radnót Magda, utánuk Kahán Ágost s mind mai napig Alberth Béla töltötték be az elnöki tisztet. A mindenkori elnököket tudomány - és egyesületszervező munkájukban a főtitkárok támogatták, 1945-től — Győrffy István összeállítása szerint — Grósz István, Galla Emil, Kahán Ágost, Né51