Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 1. szám
Szemészet 123. 42—4<>. 1981». Siklós város tanácsa kórház-rendelőintézetének (igazgató-főorvos: Horváth Lajos) közleménye Az amblyopia kezelése atropinozással LÍTAIGYÖRGY Az amblyopia F. H. Adler definíciója szerint: hiányos látás nyilvánvalóan kóros ok nélkül. Ez a meghatározás azonban csak akkor igaz, ha magát a szemgolyót vizsgáljuk, mert tiszta törőközegeket, ép retinát és olyan mértékű refrakciós eltérést találunk, amelyet könnyű lenne korrigálni, azonban épp ez nem lehetséges, még a törőerő tökéletes ismeretében sem. A rossz látásélességet előidéző kóros ok élettani hátterét azonban többé-kevésbé ismerjük. Tudjuk, hogy az ideghártyára vetülő kép, még ha jó minőségű is, valamely ok folytán nem jut az agykéregbe, pontosabban a látóközpontba, vagy az idekerült ingersorozat nem dekódolódik megfelelő minőségben. Az area parastriata és a peristriata nem tudja kellőképp feldolgozni, társítani, és az asszociációs pályák nem tudatosítják kellő mértékben e károsodott ingersorozatot. Az okok között szerepel centrifugális gátlás a szenzoros részről és motoros diszfunkció az alaklátáshoz szükséges apró szemmozgások vezérlése részéről [1]. Az amblyopia kezelésének az a lényege, hogy a jó szem funkcióját úgy csökkentsük, hogy az az amlyop szem funkciójának színvonala alá kerüljön. A jó szemet átmenetileg nagyobb mértékben kell tompalátóvá tennünk, mint az ellenoldalit. Ezáltal az agyközpontokat olyan döntésre kényszerítjük, hogy most már a relatíve jobb, eredetileg amblyopnak diagnosztizált szemből kell az információt elfogadnia. így elindul egy olyan folyamat, amely az eddigi gátlást oldani, az area striatába befutó ingerimpulzusokat tökéletesebben dekódolni igyekszik. Mivel ez most az agyba befutó, jobban értékelhető információáradat, az area para- és a peristriata is minőségileg jobb feldolgozásra képes, minőségileg jobb impulzusok kerülnek az asszociációs pályákba és a szemmozgást vezérlő motorika is jobbá válik. Az amblyop szem javulni kezd. Az amblyopia kezelésében használatos módszerek közül a legelterjedtebbek: a jó szem takarása, a jó szembe való atropin cseppentés, az euthyscopos kezelés, a maculaingerlés, a jó szem túlkorrekciója, a jó szem üvegének celofánpapírral történő letakarása, a penalisatio stb. Mindegyik módszernek megvannak a maga indikációi, néha több módszert kell kombinálni. Kórházunk gyermekszemészeti szakrendelésén az amblyopia kezelésére fő kezelési módként az atropincseppentést alkalmaztuk kúraszerűen, ennek eredményeiről szeretnék az alábbiakban beszámolni. A jó szem atropinozása régóta ismert módszer az amblyopia kezelésében [2, 3, 4, 5, 6, 7, 8]. Eleinte csak néhány kisgyermeknél és olyan nagyobbaknál alkalmaztuk, akik a takarást nem tűrték, és maguk a szülők kérték, nincs-e valamilyen más módszer a jobb látás elérésére, mint a takarás ? Tapasztalataink jók voltak, ezért egyre több gyermeknél vezettük be, végül rendszeresen alkalmaztuk. Az atropin kitágítja a pupillát és bénítja az alkalmazkodást. Tág pupilla esetén csökken a visus, az alakfelismerés és a színfelismerési képesség [9]. Ha az alkalmazkodás bénult, minél közelebbi tárgyat néz a gyermek, annál csökkentebb a látásélesség és rosszabb az alakfelismerés képessége. A jó szem atropinozásának a következő előnyei vannak: 42
