Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 3. szám
Szemészet 123. 132—138. 1986, Az Országos Idegsebészeti Intézet (igazgató: Pásztor Emii egyetemi tanár), Szemészeti Osztály (főorvos : Remenár László) közleménye Az ophthalmoneurológiai diagnosztika és a szemészeti terápia myasthenia gravis és endocrin ophthalmopathia együttes előfordulásában KORÁNYI KATALIN, HAJDA MÁRTA A különböző típusú és eredetű szemmozgás zavarok differenciáldiagnózisa a szemorvos számára is nehéz feladatot jelenthet. Ha két betegség okozta motilitás zavar egyidőben és azonos szemen jelentkezik, a feladat nehézsége fokozódik. Munkánkban e gondok enyhítéséhez kívánunk segítséget nyújtani klinikai tapasztalatokon alapuló szempontok szerint. A myasthenia gravis klinikailag 300 éve ismert betegség, első leírója Sir Thomas Willis, oxfordi szerzetes. A pajzsmirigy betegséggel járó szemelváltozást elsőként Parry [12] említi jó 150 évvel később, 1825-ben. Újabb 80 év múlva már a myasthenia gravis és a Basedow-kór együttes előfordulásáról olvashatunk Meyerstein [9] közleményében 1904-ben. Intézetünk neuroophthalmologiai osztályán 32 éve észlelünk és gondozunk endocrin ophthalmopathiás és myastheniás betegeket is. Az általában szokásos motilitás vizsgálatokon kívül rendszeresen alkalmazzuk a csipeszúeszí-et és az elektromyographiás szemizomvizsgálatot. Eseteink közül hármat ismertetünk, ahol a csipesz-teszí és az elektromyographia jelentős segítséget nyújtott a differenciáldiagnosztikában . Esetismertetések 1. beteg. L. Z.42 eves nőbeteg. 1982. február 12-én néhány hete fennálló kettőslátás miatt jelentkezett osztályunkon. A szemészeti vizsgálat során jó visust, mindkét oldalon tág szemréseket, kisfokú exophthalmust, Graefe és Dalrymple tünetet észleltünk. A bulbusok enyhén convergáltak, mindkét szem abductióban mérsékelten elmaradt. Kettősképvizsgálattal, ennek megfelelően mindkét oldalon egynevű kettősképeket jelzett a beteg. Csipesz-teszt a jobb belső egyenes szemizmon negatív volt. Ennek ellenére a szemészeti tünetegyüttest endocrin ophthalmopathiának tartottuk, arra gondolva, hogy annak korai, infiltrativ szakaszáról van szó, amikor a szemizmokban még ellenállás nem észlelhető. Belgyógyászati vizsgálatot javasoltunk, amely normális működésű pajzsmirigyet mutatott. Egy hónap múlva a hozzátartozó észlelte, hogy a beteg bal szemével nem tud jól befelé nézni. Jobb oldali tekintósparesisre emlékeztető szemmozgászavart észleltünk (1. ábra). A motilitászavar fluktuációja miatt myastenia gravisra gondolva elektromyographiás vizsgálatot végeztünk. A jobb külső és belső egyenes szemizomba vezetve az elektródákat csökkent amplitúdójú és frekvenciájú elektromos tevékenységet kaptunk, a külső egyenes szemizomban reciprok innervatio nem volt. 1 ccm iv. Tensilon hatására az elektromos tevékenység 100—150%-kal nőtt, (2. ábra) 1. ábra .Jobb oldali tekintésparesist utánzó szemmozgás zavar myasthenia gravisban (1. beteg ) 132