Szemészet, 1986 (123. évfolyam, 1-4. szám)
1986 / 3. szám
Szemészet 123. 123—131. 198«. Az Országos Idegsebészeti Tudományos Intézet (főigazgató : Pásztor Emil egyetemi tanár) Neuro-Ophthalmológiai Osztályának (főorvos : Bemenár László) közleménye A benignus intracranialis hypertensio (pseudotumor cerebri) prognózisa EEMENÁR LÁSZLÓ és HAJDA MÁRTA 90 éve ismert (Quincke, 1897) a fokozott idiopathicus intracranialis nyomás, mely fejfájással, obscuratiókkal és pangásos papillával jár. A kórképet nem kíséri neurológiai góctünet, kimutatható térszűkítő folyamat, vagy passage zavar. Az irodalom számos néven ismeri: meningealis hydrops (Cogan, 1966), pseudotumor cerebri (Friedman, 1957) stb. A lényeget összefoglaló, jellemző neve, a benignus intracranialis hypertensio (a továbbiakban BIH) Folie-tói (1955) származik. Ma általában ezen a néven említik. A kórkép spontán gyógyulásra hajlamos, gyógyszerekkel jól befolyásolható folyamat. Egyesek több évig elhúzódó betegségről is beszámoltak [2, 3,]. Egyetlen szövődménye a viszonylag ritkán visszamaradó fél-, vagy kétoldali látásromlás, mely a pangás okozta secundär opticus atrophia következménye. Ezt még a legújabb közlemények is 20%-ra becsülik [1, 2, 3, 8, 9, 10. 14]. Célszerűnek látszik a szemorvosok figyelmét felhívni a BIH szemtüneteire és különösen a látásromlást befolyásoló tényezőkre. 15 év alatt 75 betegen szerzett tapasztalatainkat a következőkben foglaljuk össze. Betegeink adatai 1969. január 1-től 1983. december 31-ig 75 típusos BIH tünetekben szenvedő beteget észleltünk. A kórfolyamat lezajlása óta minimum 3 év telt el. Betegeinket folyamatosan félévenként ellenőrizzük. Klinikai tünetek. A 75 beteg közül 55 nő és 20 férfi. Életkoruk: 51 beteg 40 évnél fiatalabb (I. táblázat). A nemi eltolódáshoz (több, mint kétharmada nő) alkati jellegzetesség is társul. Különösen a nők zöme kövér. Rubens nőalakjaira hasonlítanak. A klinikai rutinvizsgálatok (szemészet, neurológia, laboratórium), továbbá a neurológiai vizsgálatok (agyi angiographiák, régebben pneumographiák, újabban computer tomographia) a már említett tüneteken kívül egyéb kórosat, pl. neurológiai góctünet, vagy liquor elváltozás, — nem mutatott. A nem ritkán előforduló fél-, vagy kétoldali perifériás abducens paresist a fokozott agynyomás tünetének tekintjük. Betegeink közé nem soroltuk a számos, jól ismert és definiált kórképet, mely az agyi térszűkítő folyamatokon kívül fokozott agynyomást és pangásos papillát okoz (pl. polycythemia, A-hypervitaminosis, serum betegség, meningitis stb.). Glaser (1978) 15 csoportba osztva foglalja össze a 65 leggyakoribb, pangásos papillát okozó kórképet. 55 nő, 20 férfi életkora I. táblázat Év 2—10 11—20 21—30 31—40 41—50 51—60 Betegek száma 7 11 18 15 17 7 123
