Szemészet, 1985 (122. évfolyam, 1-4. szám)
1985 / 3. szám
Szemészet 123. 136—141. I»83. A Szegedi Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató : Süveges Ildikó egyetemi tanár) és a Debreceni Orvostudományi Egyetem Szemklinikájának (igazgató: Alberth Béla egyetemi tanár) közleménye Szilikonolaj intraocularis implantatiója ablatio retinae eseteiben* SÜVEGES ILDIKÓ, KOLOZSVÁRI LAJOS, RIGÓ GYULA Az üvegtest pótlása régóta izgalmas kérdése a szemsebészetnek. Különböző próbálkozások után Stone [21] volt az első, aki a szilikonolajban megtalálta azt a vegyületet, amely a célra alkalmasnak látszott. Állatkísérletekkel bizonyította, hogy az anyag szövetbarát. Röviddel ezután Cibis és mtsai [2], valamint Armaly [1] felfedezték a folyékony szilikon jelentőségét az ideghártya-leválások gyógyításában. Előbbi szerzők meghatározták az indikációs területet is: olyan, már többször sikertelenül operált esetekben alkalmazható, amelyet 180°-os felső ora serrata szakadás (rolled-over retina) vagy masszív vitreális retrakció (MVR) okoz. Bár mindkét szerző sikeres műtétekről számolt be, a módszer mégsem terjedt el széles körben. Ennek oka részben a nehézkes műtéti technika, részben az igen nagy számú műtéti komplikáció volt. A 70-es évek elején Scott [19, 20] munkássága nyomán újra a szilikonolaj felé fordult a figyelem. Módosított műtéti technikával az eltávolított intravitreális folyadék helyére került a folyékony szilikon. A műtéti komplikációk száma csökkent [12]. A harmadik nagy korszakot a szilikonolaj intraocularis alkalmazásában az üvegtestsebészetnek fejlődése nyitotta meg. A vitrectomia lehetővé tette az intravitreális proliferativ szövetek eltávolítását, a tractiós ablatio gyógyítását. Totalis vitrectomiák és membranectomiák után azonban gyakran nem volt elégséges az üvegtest fiziológiás nátriumkloriddal való pótlása, szilárdabb belső tamponádra volt szükség. így a 80-as évek elejétől minden eddiginél szélesebb területen alkalmazták a folyékony szilikont vitrectomiák után. Bár a műtét komplikációi alig csökkentek, egyre nagyobb statisztikák számolnak be átmeneti vagy tartósabb eredményekről [6, 9, 23]. A folyékony szilikon polimetil-sziloxan, az olajok csoportjába tartozik, törésmutatója: 1,4. Optikailag kristálytiszta, átlátszó, viszkozitása 0,65—60 000 cSt között változhat. Intraocularis injekció céljaira általában 1000 cSt viszkozitásút használnak, amely gélkromatográfiás vizsgálatokkal bizonyítottan tiszta. (Magunk 2000 cSt-os olajat alkalmaztunk, Kampik és mtsai [11] újabban az 5000 cSt-t használják). A 350 cSt feletti viszkozitással bírók fizikokémiai tulajdonságai állandók: hőt jól bírják, 160° alatt sterilizálhatok. Törésmutatójának következménye, hogy intraocularisan adva megváltoztatja a szem fénytörését: 6,0—10,0 D-t myopizálja az aphakiás, 6,0—8,0 D-val hypermetropizálja a lencsével bíró szemeket. Az aphakiás szemek myopizálódása annál nagyobb fokú, minél közelebb helyezkedik el a buborék felszín a cornea hátsó felszínéhez. A szilikonolaj implantatiojának indikációiról megoszlanak a vélemények. Általában minden szerző indikáltnak tartja proliferativ vitreoretinopathiában (PVR- vagy MPP-ablatiok) és ora serrata szakadásokban, amely a retina visszapöndörödésével kombinált [2, 3, 5, 7, 11]. Scott [20], Haut és mtsai [8], GOlivers [6] javasolják a macula-lyukak eseteiben is vitrectomia után. Újabban pedig felhasználják a proliferativ diabeteses retinopathia által okozott tractiós * Alberth Béla egyetemi tanár 60. születésnapjára 136
