Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)

1984-05-01 / 2. szám

elvégzésének jelentősége abban rejlik, hogy felhívja a figyelmet a földmágnességi tényezők változásaikor jelentkező panaszok fokozódására.

Különös érdeklődésre tarthat számot ugyanezen anyag meteorológiai tényezőkkel való összehasonlításának vizsgálata során nyert eredmény [9].

A vizsgált beteg időjárásérzékenységi típusa: vegyes hidegérzékeny volt. üszszességében viszont a jobb szem volt érzékenyebb a földmágneses változásokra.

Mindez megmutatkozott abban, hogy a két szemen jelentkező panaszok egymástól eltérő meteorológiai tényezők hatására is észlelhetők. Ugyancsak hasonló jelenséget lehetett kimutatni különböző földmágnességi értékek mutatkozásakor (1. ábra). Ezek a tünetek főként keringési zavarokkal kapcsolatosan jelentkeztek. Brückner [2] Svájcban különösen a vegetatív labilitást befolyásoló időjárási és környezeti tényezők hatásaira hívja fel a figyelmet. Saját vizsgálataink szerint egy belgyógyászati osztály beteganyagán végzett keringési mérések, valamint az ezekből számított Kérdő-féle vegetatív index [3] felhasználásával bizonyítottuk, hogy a 2 fokozatú földmágnesség fokozódása idején szignifikánsan többször paraszimpatikus irányba változott a vegetatív idegrendszer működési állapota. Ennek ellenkezője észlelhető a hármassal jelzett földmágnességi értékek napján. Ebben az esetben azok voltak szignifikánsan többen, akiknek a vegetatív idegrendszeri állapota szimpatikus tónus irányában tolódott el. Hasonló vizsgálatokról számol be a Szovjetunióban Rozsgesztvenszkaja [11] is.

A fentiek egybevetésével megállapítható, hogy pl. a hirtelen jelentkező fájdalmak akkor észlelhetők gyakrabban, amikor a földmágnesség vízszintes összetevőjének napi változása hazánkban 60 és 100 nT között volt.

Más oldalról megvilágítva ezt a kérdést kitűnik, hogy a mindkét szemen jelentkező hatás a betörési frontok átvonulása idején is fokozódhat. Mindez arra utal, hogy hasonló jelenséget fokozó hatást segít elő a földmágnességi zavar (Ch = 2), és a betörési front egyaránt. Ezeket a jelenségeket más kóresemény vizsgálata során már korábban is tapasztaltuk [7]. A közös terhelő hatótényező az igen alacsony szaporaságú rádiózajszint változásaiban kereshető [8].

Ez a feldolgozás is azt bizonyítja, hogy a meteorológiai tényezők hatásain kívül a naptevékenység földi hatása is jelentős lehet.

összefoglalás

A szerző egy éven keresztül végzett feljegyzések alapján egy vegyes hidegfront érzékenységű beteg reumás eredetű posztiritiszes panaszainak jelentkezését vetette egybe a földmágnesség vízszintes eredetű komponensének napi változásaival. Megállapítható volt, hogy a keringési zavarok fellépésére utaló homályos látás mindkét szemen eltérő földmágnességi viszonyok alatt lépnek fel. Több napon át tartó földmágnességi vihar — bevezető fázisában (első napon) a homályos látás szignifikánsan többször mutatkozik a jobb szemen.

Hirtelen támadt görcsös fájdalmak szignifikánsan halmozottan észlelhetők mindkét szemen földmágnességi zavarok (a földmágnesség horizontális komponensének napi amplitúdója 60 és 100 nT között van) esetén.

Könnyezés halmozottan jelentkezett a jobb szemen a földmágnességi vihart követő napon. Ez a feldolgozás is bizonyítja meteorológiai tényezők hatékonyságán kívül a naptevékenység földi hatásainak jelentőségét.

IRODALOM: 1. Barha, Gy.: cit. Berkes, Z.: MTA. X. Osztályénak közleményei, 3, 131 (1970). — 2. Brückner, A. : Kiin. Mbl. Augenheilk. lül, 906 (1938). —3. Kérdő, I. Orvosi Hetilap. 94, 319 (1953). — 4. König, H. L. : Unsichtbare Umwelt Heinz Moos Verlag. München. 1975. 171. old. — 5. Ludvig, I.—Örményi I. : Szemészet. 9 149 (1960). -— 6. Nagy, L. : Előadás, elhangzott a Magyar Balneoklimatológiai Egyesület. Budapest. 1969. — 7. Örményi, I. : Magyar Balneoklimatológiai Egyesület. Évkönyve. 1968. Budapest. 54. old. — 8. Örményi, I. : A különböző alacsonyfrekvenciás légköri elektro-84