Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)

1984-02-01 / 1. szám

Leggyakrabban sérüléses eredetű macula lyuk lezárására kerül sor. A 8. és 9. ábra tompa sérülés után keletkezett macula lyukat mutat be. Mindkét esetben chorioidea ruptura hege redőzi a retinát. A lyuk körül kezdődő elemelkedés miatt a gócokat kissé távolabb, illetve több sorban helyeztük el.

Megbeszélés

Az argon lézer hasznos eszköz a retina sebész kezében az ablatio elleni műtétek kiegészítésére, a szakadás lezárásának biztosítására, de jelentősége elsősorban a látóhártyaleválás profilaxisában van.

Gyakran találhatók lyukak és szakadások a retinában, melyeknek egy része panaszt nem okoz. Ezek az ún. asymptomatikus lyukak ritkán vezetnek leváláshoz [2, 3, 10, 25]. Ablatio retinae-ban szenvedő betegek másik szemén azonban az asymptomatikus lyukak potenciális veszélye megnő. Davis [6] megfigyelése szerint a tünetmentes szakadások 20%-ban, kerek lyukak 7%-ban okoznak leválást.

Ezzel egyetértésben nemcsak a tüneteket okozó nyílásokat, hanem a tüneteket nem okozó szakadásokat és kerek lyukakat is kezeltük. Figyelmesen át kell vizsgálni a fundust direkt szemsérülés után és minden olyan esetben, ahol különösebb ok nélkül üvegtesti vérzés jött létre. De figyelemmel kell lenni nagyfokú rövidlátó és aphakiás szemekre is, ha a beteg látászavarról, úszkáló homályokról vagy photopsiáról panaszkodik. Különösen olyan szemekben kell szakadás után kutatnunk, ahol a beteg másik szemén sikeres vagy sikertelen ablatio elleni műtét történt.

Az utóbbi évtizedben sok közlemény foglalkozik ablatio retinae miatt kezelt betegek másik szemével [1, 7, 15, 21, 24, 33]. Míg az ablatio retinae előfordulása az össznépességben 0,01—0,1% között található az irodalomban, a társ szemben ez az arány lényegesen magasabb, 11% körül van, sőt lebenyes szakadás esetén Davis [6] 16%-ot, Hyams [16] 31%-ot is említ. Stein és mtsai [28] közlése szerint a társ szemekben észlelt szakadások profilaktikus kezelésével a látóhártyaleválás előfordulása 11%-ról 3%-ra csökkent. Mindezek alapján a társ szemekben felderített bármilyen szakadás abszolút indikációt képez preventív lezárásra.

Közismert, hogy aphakiás szemekben az ablatio retinae gyakoribb, mint nem aphakiás szemekben. Ez az arány a különböző szerzők adatai szerint: 1,5— 4,1% között van [6, 11, 26, 27, 34]. Aphakiás ablatiósok másik, nem aphakiás szemén a látóhártyaleválás nem gyakoribb, mint egyébként, de ha ezen a szemen is elvégzik a hályogműtétet, az ablatio retinae előfordulási aránya 26%-ra nő [1]. Ezért aphakiás szemekben a preventív kezelés szintén abszolút indikált.

Retina leválás esetén gyakran találhatók degeneratív elváltozások mindkét szemben a fundus peripheriáján. Leggyakoribb és lyukképződés szempontjából legveszélyesebb a rácsos degeneratio. Rácsos degeneratio az össznépesség 6%-ában található [2, 30]. Ez az arány retina leválás esetén 30%-ra emelkedik [22]. Ezért — másokkal egyetértésben — a rácsos degeneratív zónák preventív kezelését javasoljuk, a társ szemben azonban abszolút indikáltnak tartjuk. A rácsos elfajulással közel azonos szövettani jellegzetességet mutató „csigamászás”, vagy „csiganyál” degeneratio hasonló elbírálást igényel.

Vitreoretinalis tractio szintén retina szakadáshoz vezethet [8], ezért a köteg retinalis tapadása körül célszerűnek tartjuk a retinát lézer gócokkal megerősíteni. Mindkét esetünkben jó tapasztalatokat szereztünk, két éves megfigyelési idő alatt leválás nem jött létre.

A senilis retinoschisis kezelése nem egyértelmű és sok vita van a kezelés indikációjáról. Straatsma és Foos [31] szerint a kezelés csak olyan esetekben aján23