Szemészet, 1984 (121. évfolyam, 1-4. szám)
1984-08-01 / 3. szám
Szemészet 121. 164—168. 1984. A Semmelweis Orvostudományi Egyetem I. Szemklinikája (igazgató: Varga Margit egyetemi tanár) közleménye Rheomacrodex infusiók alkalmazása vascularis eredetű papillitisek kezelésében MARSOVSZKY ISTVÁN és TRUX ERZSÉBET Az utóbbi három év klinikai beteganyagát tanulmányozva kitűnt, hogy papillitis vascularis diagnózissal felvett 47 beteg közül csak 36 esetben bizonyosodott be a feltételezett kórisme helyessége. Ez is jelzi, hogy differenciáldiagnosztikai nehézségek lehetnek e kórkép felismerésében. Ezért szükségesnek látszik összefoglalni a papillitis vascularis tüneteit. A beteg látásromlás ill. gyakran ún. „foltos látás” miatt keresi fel a szemorvost. A szemfenéken a papilla határa elmosódott, a papilla sápadt, olykor vérbő, az értölcsér kitöltött, az erek szűkek. A duzzadt látóidegfő prominenciája 1—2 Dioptriát is elérhet. A szemfenéki képhez funkcióváltozások társulnak, a FF értéke csökken, jellegzetes látótér kiesések észlelhetők, a VER amplitúdóinak csökkenése tapasztalható. Az anamnesisben gyakran megtalálhatók a szív és érrendszer állapotát befolyásoló kórképek, mint: hypertonia, diabetes mellitus, arteritis temporalis, vagy korábbi szív és érrendszeri történések: myocardialis infarctus, embolia, thrombosis. Differenciáldiagnosztikai szempontból leggyakrabban szóbaj övő megbetegedések a szemfenéki vénás occlusio, fundus hypertonicus és nem utolsó sorban a gócos eredetű papillitisek. Eseteink Klinikánkon az utóbbi három évben észlelésre került 36 esetből 11 betegnél alkalmaztunk Rheomacrodexet az egyéb, már bevált gyógyszerek mellett (Bivelin, Prednisolon, Ca-sandosten, értágítók, В-vitamin komplex, A- és E-vitaminok, Hydroxocobolamin, Papaverin, Rutascorbin, Rutophyllin, Venoruton). A felsorolt gyógyszereket egyéni elbírálás szerint alkalmaztuk a Rheomacrodex-szel kezelt, ill. nem kezelt esetekben körülbelül a csoportnak megfelelő százalékban. így nincsenek olyan terápiás eltérések, melyek e két csoport összehasonlítását irreálissá tennék. A Rheomacrodex alkalmazását szintén egyénileg bíráltuk el, melynek során a beteg általános állapotát (kor, belgyógyászati status), előző általános, ill. szemészeti megbetegedéseit vettük figyelembe; így mindig gondos belgyógyászati vizsgálaton estek át betegeink. I. táblázat Esetszám Életkor Általános betegségek az anamnesisben Szemészeti megbetegedések az anamnesisben a másik szemen Rheomacrodex terápiában részesültek и 30—76 átlag 60 Hypertonia: 5 Diab. mell.: 5 M. Werlhof: 1 Alsó végtag vénás thrombosisa: 1 Papillitis vase.: 2 Thrombosis v. c. ret.:l Atrophia n. opt.: 1 Oecl. art. eentr. ret.: 1 Rheom acrodex terápiában nem részesültek 25 32—80 átlag 61 Hypertonia: 13 Diab. mell.: 9 Cardioscler. :2 Thrombangitis: 1 Chr. alk., Cirrh. hepatitis: 1 Papillitis vase.: 3 Emb. art. centr. ret.: 1 Neuritis retrobulb. :1 Arachnitis optochiasmatica: 1 Glaucoma :1 Deg. mac. lut. ou.: 1 Stenosis art. car. int. 1. u.: 1 164